Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Lásd még: Nyíregyháza Irodalom: Kis Margit: Czóbel Minka, Debrecen, 1942. Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Bp. 1971. Katona Béla: A hosszú hallgatástól a késői feltámadásig. Szabolcs-szatmári Szemle. 1977. 1. Dr. Kis Margit: Czóbel Minka. Nyíregyháza, 1980. Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái. Nyíregyháza, 1988. Justh Zsigmond (Pusztaszenttornya, 1863. február 16—Cannes, 1894. október 9.) Földbirtokos-családból származott. Jogi és nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott. Fiatal korában tüdőbetegséget kapott, ezért sokat utazott. Észak-Afrikában és a Riviérán próbálta magát gyógyíttatni. Anarcshoz Czóbel Istvánhoz és Czóbel Minkához fűződő barátsága kapcsolta. Czóbel Minkával folytatott levelezését az irodalmi köztudat régóta számontartja, kevésbé ismert Justhnak és az írónő bátyjának a barátsága, pedig az író pályájának alakulása szempontjából ez talán még jelentősebb. A fiatal, Párizsban is otthonosan mozgó Justh sok mindent magába szívott már a kor eszmevilágából, mindenekelőtt Darwin és Taine, valamint a naturalista írók tanításaiból, a legmélyebb benyomásokat azonban itthon kapta. 1889-ben került szorosabb barátságba Czóbel István anarcsi földbirtokossal, aki vidéki magányában egy hatalmas történetfilozófiai munkán dolgozott (Die Genesis unserer Kultur). A mű csak évek múlva Lipcsében jelent meg németül, de legérdekesebb részei már kéziratban ismertté váltak a szerző baráti körében, a hasonló szellemben fogant, nyomtatásban is napvilágot látott tanulmányokkal együtt. Justh mindenekelőtt két dolgot tanult Czóbeltől, az evolucionozmus elvének alkalmazását a magyar fejlődésre és a kibontakozás útját jelölő agrárius reformeszméket. Annyira magáévá tette Czóbel eszmevilágát, hogy sok kötetesre tervezett, de befejezetlenül maradt regényciklusának egész koncepcióját barátjának elméletére alapozta. Még a ciklus címe is Czóbel István művére utal: A kiválás genezise,. Az elkészült regények: A pénz legendája, 1893; Gányó Julcsa, 1894; Fuimus, 1895. Az első kötethez Justh Czóbel István barátomnak címmel lelkes hangú ajánlást írt. Ebben olvashatjuk:: „Te ki más utakon ugyanazon cél felé haladsz, mint én, engedd meg, hogy tervezett regényciklusom első kötetét néked ajánljam fel,... Mi, mindketten a jövő Magyarországának az anyaföldben gyökerező filozófiai világnézletét, szellemét keressük... Tanácsodra nevezem el ezt a ciklust is A kiválás genezisének." A Czóbel Istvánnal kialakult barátsággal párhuzamosan fejlődött ki levelzési és személyes kapcsolata Czóbel MinkávzX is. Kettejük közül Justh volt a fiatalabb, de már ismeretségük elején is sokkal ismertebb író. így kezdettől fogva ő volt a támogató, a mentor, aki tanácsaival egyengetni igyekezett: „barátnője", igen tisztelt: „kollégája" pályafutását. Kapcsolatuk — Justh korai halála miatt — mindössze öt