Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

NYÍRGELSE Petho János (Gelse, 1792. november 28—Kisoroszi, 1867. december 1.) Eredetileg református vallású volt. Teológus korában azonban katolikus hitre tért, s tanulmányait Esztergomban folytatta. Néhány évi káplánkodás után, 1837-ben Kisorosziban lett plébános. Ott szolgált egészen haláláig. A lelkészi hivatás mellett egyházi szakíróként is tevékenykedett. Cikkei, tanulmányai a korabeli katolikus folyóiratokban és lapokban jelentek meg. Önálló műve: Egyházi beszédek. Komárom, 1826. Irodalom: Szinnyei: i. m.: X. 909. NYÍRGYULAJ Miskolczi Szígyártó István (Gyulaj, 1798. január 15—Szentmártonkáta, 1868. június 22.) Papi családból származott, anyja Katona Zsuzsanna, Gelei Katona István unokája volt. Iskoláit Kisvarsányban kezdte, mert édesapja időközben oda került lelkésznek. A gimnáziumot és a teológiát Debrecenben végezte. Papi pályájának fontosabb állomáshelyei: Túrkeve, Dunavecse, Szalkszentmárton, Szentmártonkáta. Ez utóbbi helyen már alesperesként szolgált. Nyomtatásban egyházi beszédei jelentek meg: Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok. Kecskemét, 1857-58. Egyházi műveket fordított is. Irodalom: Új Magyar Athenas, 287. 1. Kosutány Géza (Gyulaj, 1841. június 29—?) Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Szatmáron, a jogot Pesten végezte. Előbb hivatalnok, majd ügyvéd, később törvényszéki, végül ítélőtáblai bíró volt Budapesten.