Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

zésre, egy-egy ellenséges terület megtisztítására alkalmazzák, lehetőleg az anyaország közelében, s a zord idő beálltával vonják ki és az anyaországban teleltessék át, ahol az értékes lóanyag ellátása és elhelyezése biztosított.

13 A legfelső magyar katonai vezetés az akkor már a Kárpátok előterében harcoló 1. magyar hadsereg alárendeltségében kívánta bevetni a lovashadosztályt. Erre utal Vörös János naplójának alábbi részlete is: „...1944. április 28. Előadtam Keitel vezértábornagyhoz az l. lovashadosztály mozgósítása tárgyában írott levelemet, melynek tartalmával a Kormányzó Úr egyetértett, az alkalmazás feltételeit kiegészítette azzal, hogy az 1. lovashadosztály az 1. hadsereg alárendeltségében alakalmazandó... "

14 Hamarosan kiderült azonban, hogy az OKW-nak

15 egészen más elképzelései vannak. Május 19-én közölték, hogy a lovashadosztályt a Pripjaty-mocsarakba, Hrubieszów területére szállítják, már 21-étől. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy a hadosztályt a Kárpátokban nem a jellegzetességének megfelelően lehet alkalmazni, ellenben a Pripjaty-mocsarakban német lovas seregtestekkel együtt be lehet vetni, mert ott nem kell nagyobb orosz harckocsi támadással számolni.'

6 Május 27én újabb német átirat érkezett: „...kérik az 1. lovashadosztálynak május 28-án 12 órakor való berakásának elrendelését...Főméltóságú Úr elhatározása: az 1. lovashadosztály kiszállításához hozzájárul, de csak abban az esetben, ha az az 1. hadsereg kötelékébe kerül... "

u Ezzel a döntéssel a német megszállás óta passzívan viselkedő kormányzó rendkívül határozottan felfüggesztette a lovashadosztály kiszállítására vonatkozó parancsot, ragaszkodva eredeti elképzeléséhez. Időközben, május elején megtörtént a hadosztály mozgósítása, az alakulatok feltöltése. A három huszárezred huszárütegeiből Nagyváradon megalakult a 2. lovas-tűzérosztály, ütegenként 4-4 fogatolt hegyi ágyúval. Május 20-án a lovashadosztály alárendeltségébe utalták a miskolci VII/1. gépvontatású közepes tarackos üteget is. Május 30-án Greiffenberg ismét kihallgatásra jelentkezett Horthy Miklósnál, s arra próbálta rávenni, hogy járuljon hozzá a lovashadosztály Hrubieszcrw - Kővel térségébe való szállításához, mivel a német hadvezetés minden terve erre van felépítve. „...Eredményt nem ért el és így a lovashadosztály kiszállításának kérdése még mindig húzódik." - olvashatjuk az emlékeztetőben. Ugyanezen a napon Csatay Lajos honvédelmi miniszter is válaszolt Greiffenbergnek, megerősítve a lovashadosztály, valamint a szintén mozgósított 6. és 7. gyaloghadosztálynak az 1. hadsereg területén való bevetési szándékot. Levelében - elvileg - elfogadta a német hadvezetés érvelését, miszerint a lovashadosztály a Pripjaty-mocsarakban ugyanúgy a közös hadicélokért harcol, mint a Kárpátokban, azonban kérte, hogy vegyék figyelembe a magyar álláspontot is, s a magyar csapatok ott harcoljanak, ahol az 13 HL. I. 89. VKF. 6810/M. 1. VKF.-1944. 14 Vitéz Vörös János m. kir. vezérezredes Vezérkari Főnök naplója 1944. ápr. 7-től 1944. okt. 15-ig. (:i továbbiakban: Vörös-napló) Magyar Történelmi Kutató Társaság, Fnglewood/N. J. USA. 15 Oberkommando der Wermacht - a német véderő főparancsnoksága 16 Adonyi-Náredy Ferenc - Nagy Kálmán: Magyar huszárok a II. világháborúban. Huszártörténeti Tanulmányok I. Szerk.: Dr. Söptei István. Sárvár, é.n. 24-25. 17 Vörös-napló, 1944. május 27.