Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)
Az utolsó huszár
északi szomszédjához, a 2/1. osztályparancsnokhoz 174 tájékozódás céljából. Pálinkájából jókat húznak. Tőle hallja, hogy a 2/II-nek Wolominnál tegnap nagy veszteségei voltak. Egész napon át igen élénk az ellenséges légitevékenység Zielonka környékén. Több bomba esik, de kárt nem okoz az osztályban. Radzymin irányából erős csatazaj hallható. Az oroszok nyomása ott fokozódik. Szept. 1. Az éjszaka nyugodtan telik. Egész napon át tovább tart az ellenséges légitevékenység az osztály körül. A nap java része a védőállás berendezésével és kiépítésével telik. Különös esemény nem történik. Az osztály az ellenséggel még nem áll érintkezésben. Wolomin felől erős csatazaj hallható. A német ködvető időnként, különböző váltóállásokból fülsiketítő sorozatokat ad le. Szept. 2. Az osztály délelőtt súlyos repülő bombatámadást kap. Az osztályparancsnok házának közvetlen közelébe is bevág egy jókora bomba. Öklömnyi szilánkja berepül az ablakon abba a szobába, amit a segédtiszt irodának rendezett be. Közéje és a távbeszélő készülék közé vágódik. Ijedelmen kívül más bajt azonban nem okoz. A ház körül, néhány, a telepre lassan visszaszivárgó lakos közül, kiknek jelenlétét az osztály hallgatólagosan megtűrte, a bomba egy kisgyereket agyonvág és több polgári egyént megsebesít. Estefelé a légitevékenység fokozódik. Ezenkívül a védőkörlet orosz tüzérségi és páncélosok tüze alatt áll. A segédtiszt íróasztala mellett dolgozik. Ablaka a horpadásra nyílik. Az osztályparancsnok a szomszéd szobában tartózkodik. Egyszerre óriási recsegést és robbanást hall az irodában. Berohan. A segédtisztet gomolygó füst- és porfelhőben, halálrasápadtra válva, kimeredt, riadt szemekkel találja az íróasztal mellett ülve. A muszka a horpadáson keresztül páncélos lövedéket lőtt be az ablakon. A segédtiszttől pár méterre csapódott be a szoba falába. Különben, szerencsére, semmi baj nem történt. Anyagi vonalon a hiányosságok és az utánpótlási zavarok napról-napra mind kellemetlenebbül érezhetők. Hiába igényel az osztály aknavető vagy gyalogsági lőszert, kézigránátot, a németek alig utalnak ki valamit. Tüzérségünk is már csak nagy ritkán, csak nagyon sürgős esetben szólal meg. Az osztályparancsnok aggódva néz az elkövetkezendő ellenséges támadás elé. Meztelen mellel, husánggal nem lehet mai háborúban harcolni! Az eddigi jó és bőséges élelmezés is az utóbbi időben nagyon megromlott. Margarint alig utalnak ki. Húst csak minden második vagy harmadik napon. Az adagok nagyon leestek. A „Dörrgemüse" a fő felvételezési cikk. Egye meg, aki akarja! Nem magyar gyomornak való! A legénység éhes és jogosan morog. Szept. 3- Mai napon általában az erődítési munkálatok befejeződtek a védőállásban. Az előterepen letaroltak olyan részeket különböző irányokban, melyek a kilövést és megfigyelést akadályozták. A drótsövény áll. Az aknamezőt lefektették (10. sz. vázlat). Néhány bunker is épült a figyelők és a tartalék részére. A védők elég bizakodó hangulatban vannak. Az osztályparancsnok úgy érzi, hogy az ellenség állásán nem fog könnyen áttörni. A német vezetőség mai rendelkezései szerint a lovashadosztály szeptember folyamán hazaszállításra kerül. A hír nagy örömöt vált ki mindenkiben. 174 A 2/1. osztály parancsnoka Tonika F.mil (1903 - 1977) őrnagy volt.
