Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)
Az utolsó huszár
- a magyar ember ellenszenve a németek iránt, ami évszázadokra megy viszsza. Mennyire igaz a régi magyar „Ne higyj magyar a németnek!" mondás. A német megszállás újból bebizonyította. Undor fogja el: óh, azok a pökhendi, beképzelt, arrogáns, mindent jobban tudó és magukat mindenki másnál többre tartó „Piffkek" 124 ! - az állandóan romló hadihelyzet Sztálingrád eleste óta. Már nem kétséges előtte, hogy a németek elvesztették a háborút. A kérdés csak az, hogy meddig húzódik még el? - az oroszok gyors előretörése. A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál, a kikerülhetetlennek látszó katasztrófa, melybe az ország önhibáján kívül fejest rohan bele. A második összeomlás. Mikor fog vajon bekövetkezni? Nem lesz-e vészesebb, mint az 1918-as? A kerekek tovább kattognak folyamatosan. A monoton hang megnyugtatókig hat a búcsú izgalmaitól felkorbácsolt idegekre. Az osztálytörzs tisztjei — az osztályparancsnok, a segédtiszt, az orvos, az állatorvos, a gazdasági hivatal főnöke, az élelmezőtiszt — tehervagonban utaznak együtt. Szalmazsák a derékalj. A málhaládák szolgálnak asztalul. Eleinte mindenki magábazárkózott, saját családi ügyeivel van elfoglalva. Lassacskán azonban felenged a borongós hangulat. Mindenki kezd felocsúdni az első letargiából. Megindul a beszélgetés. ! ) A szerelvény közben eléri Érsekújvárt, a magyar-szlovák határállomást. Mindenki utolsó búcsúpillantást vet az ország eltűnő tájára. De sokban felmerült a ki nem ejtett kérdés: vajon viszont fogom-e még látni az otthont? Tótország kies, hegyes tája vonul el az elvonulók előtt. A kép mindig vadregényesebb lesz, minél északabbra ér a vonat. Zsolnáig simán megy minden. Ott hosszabb időre megáll a szerelvény. Mozdonycsere. Több órán át tartó rostokolás után a segédtiszt bemegy az állomásfőnökhöz érdeklődni. A tót testvérek kitérő válaszokat adnak. Mindenféle kifogással állnak elő. Végül a segédtiszt felismerni véli a helyzetet, átad 100 darab cigarettát a vasúti rendező hivatalnak. Erre fel szinte perceken belül előáll az új mozdony és a szerelvény gördül tovább. A cigaretta és dohány már akkor nagy becsben állt mindenfelé. A Jablonkai-hágón átkelve és Szlovákiát elhagyva a szerelvény gyorsvonati sebességgel rohan OderbergKielce-Ivangorodon át Lukowig. Ettől kezdve partizántevékenységek miatt, aknák ellen a mozdony előtt két, kővel megrakott előfutókocsival az iram lelassul. Breszt-Litovszk-Kobryn-Janov-Pinszk-Luniniecen át jún. 18-án a szállítmány eléri rendeltetési helyét, Bostynt Cl. sz. vázlat) 125 . Kirakás alatt kisebb partizánbanda pár lövéssel és kézigránátokkal próbál a vasúti állomás melletti sűrű aljfás erdőből zavart kelteni. De az erre a célra készenlétbe helyezett rohamszakasz szétveri azt. Ez volt az osztály első és utolsó összecsapása e területen a partizánokkal. 4 der Picike: a poros/, katona gúnyneve volt, átvitt értelemben, beképzelt, nyárspolgár. 5 hz a vázlat nem volt a napló mellékletei között.
