Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

vábbra is a Sallay Bertalan,

76 majd a megbízott osztályparancsnok, Mészáros Zoltán

77 őrnagy sebesülése után az odavezényelt Mihályi Iván

78 alezredes. Ezekkel az eseményekkel tulajdonképpen véget is ér Szabadhegy István háborús naplója. A teljesség kedvéért azonban - még ha nagy vonalakban is - tekintsük végig az 1. honvéd lovashadosztály történetét. A hadosztály alakulatait hozó szerelvények 1944. október elején érkeztek be a kirakodási körzetekbe, a Duna-Tisza közére, a végszállítmány október 12-én

79

. A 2. huszárezred Alpáron, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten, a 3- huszárezred Kecskeméten, Lajosmizsén és Örkényben, a 4. huszárezred pedig Nagykőrösön rakodott ki. A létszámban és fegyverzetben erősen megfogyatkozott hadosztály pihentetésére, feltöltésére azonban nem maradt idő. Az elsőként beérkezett és viszonylag a legjobb állapotban lévő 2. huszárezredet már október 6-án Szentesre irányították, hogy az Arad felől visszavonuló hadsereg részére a szentesi hidat biztosítsa. Az időközben beérkezett másik két huszárezred Alpárnál illetve Lakiteleknél csatlakozott a támadáshoz. 1944. október 9-én a beérkezett alosztályok a német 133- légvédelmi tüzérezred részeivel Kecskeméten helységharcban tartóztatták fel az előretört szovjet 18. harckocsi hadtest kötelékeit, majd október 11-én lendületes ellentámadással a szovjet hadtestet a Tisza mögé verték vissza.

80 A kiugrási tárgyalások miatt október 13-án a szovjet csapatok támadásukat egy pár napra leállították, s így a hadosztály egy kis pihenőhöz jutott. Ekkor érkeztek be az alakulatokhoz a pótlások, ugyanakkor az Aradról visszavonult 7. póthuszárezred alosztályai is beolvadtak anyaezredeikbe. Október 15-re a huszárhadosztály Kecskemét területén már teljes hadrendjével készen állt a további harcokra. Október 17-én a 3- magyar hadsereg parancsnoksága a 23- tartalék hadosztály arcvonalának megtámasztására a kecskémét - kiskunfélegyházi műúttól nyugatra vetette be a hadosztály zömét, a felderítő és kerékpáros részeit pedig Kiskunmaisa, Pusztamérges támadási irányba. A hadosztály zömével Bugacpuszta területéről, a 23. tartalék hadosztály gyenge, hézagos arcvonalán keresztül vezetett támadása - súlyos veszteségek árán — lefékezte az ellenséget, majd az október 19-én a Kiskunmajsa - Kiskunfélegyháza Sallay Bertalan (Tápiógyörgye, 1900. febr. 12. - Eger, ?), 1942. aug. 20-től alezredes. (Ludovika Akadémia, 1922.) 1942. aug. 30-tól a marosvásárhelyi Csaba királyfi gyorsfegyvernemi hadapródiskola huszár századának parancsnoka 1944. jan. l-ig. Ezután a 4/1. huszárosztály parancsnoka 1944. július 7-i sebesüléséig. Mészáros Zoltán (Kecskemét, 1905- ápr. 1. -), 1942. nov. l-től őrnagy. (Ludovika Akadémia, 1927.) 1942. okt. l-től a 4/1. nehézfegyver század parancsnoka és a tartalékos tiszti iskola oktatója a 4. huszárezredben. Sallay Bertalan osztályparancsnok sebesülése után megbízott osztályparancsnok sebesüléséig. Felépülése, szeptember közepe után ismét nehézfegyver századparancsnok és osztályparancsnok. 1944. nov. végétől a huszárhadosztály törzsében, december közepétől fogságba eséséig, 1945- febr. 11-ig a 4. huszárezred törzsébe beosztva. Mihályi Iván nemes (Léva, 1901. júl. 4. - Budapest, ?), alezredes, 1944 augusztusáig a 2/II. huszárosztály parancsnoka, majd a 4/1. huszárosztály parancsnokává nevezik ki. Megsebesült 1944. aug. 25-én. Az 1950-es évek elején kémkedés vádjával, koncepciós perben kivégezték. Zákó András: i. m.: 29. Zákó András: i. m.: 39-