Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)
Bevezetés
augusztus 1-én vonult be. Addig, ideiglenes parancsnokként Schell Zoltán ezredes vezette a hadosztályt. Az állandó harc és visszavonulás, a szakadatlan igénybevétel a végsőkig kimerítette a hadosztály alakulatait. A Jasiolda patak mögé történt visszavonulás után a lovashadosztály parancsnoka ismételten kérte az elöljáró német parancsnokságot, hogy ne számoljon a hadosztállyal, hisz a 4. huszárezred már június 22-e, a 3. huszárezred pedig június 27-e óta, július 2-ig szünet nélkül menetelt, azóta pedig nap mint nap súlyos és veszteségteljesharcokat vívott és a teljesítőképessége végső határán van. Július 15-én aztán német-magyar vegyesbizottság megvizsgálta a hadosztály állapotát és az alábbi eredményre jutottak: „...A hadosztályból a 2. ezred és a 3- üteg (helyesen: 3- osztály B. J.) a XX. német hadtest alárendeltségében kikülönítve. A hadosztály veszteségei nagyok (69 tiszt és kb. 3-000fő.) Anyag: 90 százalékban elveszett. A hadosztályparancsnok jelenti: a hadosztály nem harcképes, ki kell vonni. A 3- és 4. ezredből 3 gyenge lovasszázad és 3 gyenge gyalogszázad lett alakítva, egyenként kb. 120 fő és egy-két nehéz géppuska létszámmal. 1 kerékpáros zászlóalj 3 századdal, egyenként 100 fővel szintén nehézfegyverek nélkül. Még rendelkezésre áll: 4 lovassági löveg, 1 nehéz tarack, 6 magyar harckocsi, 6 páncéltörő ágyú (7.5 cm-es). A harckocsi zászlóaljból 2 gyalogszázad lett felállítva. 1 utászszázad: 120 fő. Híradószakasz csak magyar parancsnoksággal tud rádiózni. Lőszer: beszerzés nehéz, páncélgránát nincs. Élelmezés, ruházat: rendben. Lótáp: teljesen hiányzik. Hangulat: a hadosztálynak néhány napi pihenőre van szüksége, nagyon fáradt és leharolt, hangulat egyébként nem rossz. A hadosztályparancsnok kéri, hogy Wysokie-Litoivsk körzetében szabadjon pihennie, mert oda már anyagot és 3-000 lovat előreküldött... " 54 A német hadvezetés a pihentetést meg is ígérte, de a szovjet csapatok folyamatos és állandó támadása miatt a lovashadosztálynak július második felében még igen súlyos harcokat kellett vívnia, amíg végre pihenőhöz jutott. E harcok során különösen kitűnt a gróf Nádasdy Ferenc 3- honvéd huszárezred Mordy községnél, ahol bátor magatartásukkal megakadályozták a XX. német hadtest bekerítését. Július 21-én a 2. huszárezred és a 3- gépvontatású tüzérosztály is kilépett a német alárendeltségből és bevonult a hadosztályhoz. A július 19-i napi jelentés külön is kitért a 2. huszárezredre, mely kiválóan küzdött. Miután lőszere elfogyott, a huszárok kézifegyverekkel mentek át ellentámadásba s nyugat felé kitörtek. A Wermacht napijelentései is a súlyos harcokról számolnak be. Július 28-án a lovashadosztály csapatai Siedlcénél álltak harcban és verték vissza az ellenség meg-megújuló támadásait. A két nappal későbbi jelentés azonban már arról tudósít, hogy a teljesen kimerült hadosztály állásait a szovjet csapatok teljes szélességben áttörték. 55 1944. augusztus 3-án végül is kivonták a harcokból a lovashadosztályt és pihenőre, felfrissítésre Varsótól északnyugatra, a Narew folyó mögé, Plöhnen körzetébe irányították, ahol augusztus 20-ig tartózkodtak. Ebből az alkalomból Schell Zoltán 54 Schell: i. EB.: 431. 35 Die Geheimen Tagesberichte der Deutschen Wermachttührung im Zweiten Weltkrieg 1939-1945., Biblio Verlag, Osnabrück, 1985. 10-11. köt. (a továbbiakban: német napijelentések) 10. köt.: 386. ill. 393.