Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

• A4, gépkocsizó utászszázad és hadihíd oszlop Zentán. • Az 1. lovas-híradó század Nyíregyházán. • A hadosztályvonat Szabadkán.

7 • A lovashadosztály létszáma: 604 tiszt, 16.292 fő legénység és 11.057 ló. 1944. március 19-e, hazánk német megszállása után alig néhány nappal az egyre szorultabb helyzetben lévő német hadvezetés Hans von Greiffenberg 8 gyalogsági tábornok, a budapesti német katonai attasén keresztül kérte Horthy Miklós kormányzótól a lovashadosztály mozgósítását és a frontra küldését. A legfelső magyar katonai vezetés és a kormányzó azonban semmiképpen sem akarta ezt a korszerűen felszerelt, feltétlen kormányzóhű és megbízható seregtestet az ország határain kívül bevetni. Április 21-én Csatay Lajos 9 honvédelmi miniszter elutasító válaszát azzal indokolta, hogy a hadosztály mozgósítása 10.000 ló kiemelését jelentené, melyet az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar mezőgazdaság már nem tudna elviselni az elmúlt évi Don-kanyari nagy lóveszteség és az 1944 elején felvonultatott 1. magyar hadsereg lóval való ellátása után. Az egyre erőszakosabb német követelések után végül is április 26-án Vörös Jáuos^° altábornagy, a Honvéd Vezérkar nemrégiben kinevezett főnöke levélben értesítette Keitel" vezértábornagyot, a Wermacht főparancsnokságának főnökét, hogy a kormányzó hozzájárult a lovashadosztály mozgósításához, ám ez a tervezettnél lassúbb lesz a lóanyagnak és a gépjárműveknek a mezőgazdaságból való kivonása miatt. A vezérkar főnöke emellett sürgősen német hadianyagot is kért, 40 db 75 mm-es páncéltörő ágyút és 25 db 75 mm-es rohamlöveget

12 a hadosztály tűzerejének növelésére, valamint a vonat részére 2, egyenként 60 tonna teherbírású tehergépkocsi oszlop teljes gépjármű anyagának biztosítását, mert annakidején a kivonuló alakulatokat a lovashadosztály tehergépkocsijaival látták el. Vörös János felhívta Keitel figyelmét arra is, hogy a lovasság a páncélos támadásokkal szemben igen érzékeny és e megerősítések nélkül „könnyen az ellenséges páncélosok prédájává válhatna és e különben igen jó szellemű és kiválóan kiképzett (hadosztály - B.J.) elvérezhetne anélkül, hogy hadműveletileg hasznot hajtóan alkalmazható lenne. " Kérte, hogy a hadosztályt jellegének megfelelően, tehát ülclö7 HL. HM. 43.00O./eln. l/a. 1943. A magyar királyi honvédség békehadrendje. 8 Greiffenberg, Hans von (Tscherbiatkow, 1893. okt. 12. - Königstein, 1951) hivatásos katonatiszt, 1944. ápr. 1-től gyalogsági tábornok. 1943- okt. 10. - 1944. ápr. 1. között budapesti német katonai attasé, 1944. ápr. 1-től a „német Wermacht meghatalmazott tábornoka Magyarországon". 9 Csatay Lajos, csata(j)i (Arad, 1896. aug. 1. - Budapest, 1944. okt. 21.) szolgálaton kívüli vezérezredes, 1943. jún. 12. - 1944. okt. 16. között honvédelmi miniszter. 10 Vörös János, vitéz, nemes (Csabrendek, 1891. márc. 23- - Balatonfüred, 1968. júl. 23.) altábornagy, 1944. máj. 10-től vezérezredes, 1944. ápr. 19. - 1944. okt. 16. között a Honvéd Vezérkar főnöke. 11 Keitel, Wilhelm (Helmscherohe, 1882. szept. 22. - Nürnberg, 1946. okt. 16.) vezértábornagy, 1938 februárjától 1945. máj. 8-ig a német véderő-főparancsnokság, az OKW főnöke. Háborús bűnösként kivégezték. 12 A rohamlöveg forgótorony nélküli, harckocsi alvázra épített 105 mm-es tarack, vagy 75 mm-es ágyú. Mozgékony, nagy tűzerőt képviselő fegyver, melynek legfőbb feladata az, hogy a rohamozó gyalogság tűztámogatását biztosítsa a roham utolsó, kritikus szakaszában, közvetlenül az ellenséges állások előtt.