Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

Jegyzetek

Jegyzetek 1 A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének Emlékkönyve 1928-1978. Kiadja a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, Róma, 1978. (A továbbiakban: Emlékkönyv) 20. p.: Szent István királyunk még koronázása előtt létesített zarándokházat Jeruzsálemben. Egy Petronilla nevű nemes magyar hölgy 1135-ben házat vett Jeruzsálemben, amelyet a magyar zarándokok ispotályának szánt. II. Géza 1150-ben építtetett templomot a szent városban. Ezt a templomot és a Petronilla alapította ispotályt valószínűleg egy középkori magyar ispotályosrend, a Cruciferi Sancti Stephani Regis (=Szent István Király Keresztesek) birtokolta. A rend a középkorban szűnt meg és mivel Esztergomban, valamint Budafelhévizen is voltak birtokaik, sokszor összetévesztik a magyar johannitákkal. 2 Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve műszótárral. MTA Történelmi Bizottsága, Bp., 1897. (A továbbiakban: Bárczay): 323-, 328., 330. p. 3 Dr. báró Thierry Heribert: A Jeruzsálemi Szent János (Máltai) Lovagrend. Mult és jelen. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1936. (A továbbiakban: Thierry Heribert) 7.

p. 4 Thierry Heribert i.m. 9-P5 Thierry Heribert i.m. 8.p. 6 Bárczay i.m. 328.

p. 7 Bárczay i.m. 330.

p. 8 Thierry Heribert i.m. 12.p. 9 Bárczay i.m. 332-335. p., Trost, LT.: Die Ritterund Verdienst-Orden, Ehrenzeichen und Medaillen aller Souveräne und Staaten. Wien und Leipzig, 1910. (A továbbiakban: Trost) 80-81.

p. közlése szerint a Calatrava Rendet 1158-ban, az Alcantara Rendet 1156-ban, a Szent Jakab Rendet 1170-ben alapították. A névadó Calatrava ill. Alcantara városok voltak az adott rendek székhelyei, amelyeket a mórok ellen védelmeztek; Szent Jakab - Spanyolország apostola és védőszentje. A rendeket XII. Alfonz király 1874-ben állította vissza. 10 Bárczay i.m. 329-P11 Hangay Zoltán: A pápák könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1991. (A továbbiakban: Hangay) 178.p. 12 Bárczay i.m. 334.p. 13 Emlékkönyv: 15.p. 14 Emlékkönyv: 15.p. 15 Marjai Imre: A kereszt és a kard lovagjai. Új Nap Könyv- és Lapkiadó, Bp., 1990. (A továbbiakban: Marjai) 39-40.p. 16 Bárczay i.m. 332.p. 17 Thierry Heribert i.m. 9-P18 Marjai i.m. 40.p. 19 Thierry Heribert i.m. 13.p. közlése szerint a nagymesteri címet elsőként állítólag Revei Hugo (1258-77), a rend 20. vezetője vette fel. 20 Thierry Heribert i.m. 10.

p. 21 Bárczay i.m. 328., 333p. 22 Bárczay i.m. 334-335.p. 23 A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Szerkesztőbizottság: Felszeghy Ferenc, Rátvay Imre, Petrichevich György, Dr. Ambróczy György. Bp., é.n. [1943] (A továbbiakban: A rendjelek...) 24.

p.: nemesi őspróba-. okmányokkal igazolt és teljes hitelességgel történt bizonyítást jelentett arról, hogy a lovag-jelölt közvetlen és törvényes leszármazottja bizonyos számú nemesi ősöknek. 24 Makai Ágnes, Héri Vera: Kitüntetések. Zrínyi Kiadó, Bp., 1990. (A továbbiakban: Makai-Héri) 11.

p.: Az angol Térdszalag Rend elnevezést pl. III. Edward király gáláns kalandjára vezeti vissza a szakirodalom. Állítólag egy udvari bálon, amikor a király szíve hölgye elvesztette harisnyatartó szalagját, s ezen a jelenlévő urak derültek, III. Edward figyelmeztette őket: rövidesen megtiszteltetésnek vehetik majd, ha ilyen szalagot nyilvánosan viselhetnek. Más szerzők szerint III. Edward az 1346. évi Crecy-i csatában a saját harisnyatartó térdszalagjával adott jelt a franciák elleni támadásra, s a győztes csata emlékére választotta a rendnek a Térdszalag elnevezést. 25 Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Bp., 1988. (A továbbiakban: Zombori) ll4.p. 26 Makai-Héri i.m. 13p27 Mériőka, Vaclav: Faleristik. Prága, 1976. (A továbbikaban: Méfiőka: Faleristik): 216-217. p. 28 Makai-Héri i.m. 38.p.