Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

A nagykereszt és csillaga kék színű dobozán az ország címere, belül VOYERIA RICCIARDI Bs. AI­RES MAR DEL PLATA PARIS cégjelzés van. OSZTRÁK ÉRDEMREND A régóta feszítő, s az I. világháború alatt teljes éles­séggel felszínre került belső ellentétek következ­tében, a nemzeti mozgalmak és szociális küzdel­mek csapásai alatt, a Habsburg birodalom 1918 őszén önálló nemzeti államokra hullott szét. Ezek közül az egyik állam Ausztria lett. Az osztrák ideig­lenes nemzetgyűlés Német-Ausztriát 1918. novem­ber 12-én köztársasággá nyilvánította, 1919- októ­ber 21-én a parlament az ország nevét Német­Ausztriáról Osztrák Köztársasággá változtatta, az alkotmányt az alkotmányozó gyűlés 1920. október 1-én fogadta el. Szövetségi elnökké 1920. decem­ber 9-én a pártonkívüli nagybirtokost, Michael Hainisch-t választották, aki 1928 végéig maradt tisztségében. 1922. május 31-én alakított kormányt a 20-as években az ország életében meghatározó szerepet játszó keresztényszocialista Ignaz Seipel prelátus. Az országépítő munka megkívánta, hogy az Oszt­rák Köztársaság körül szerzett érdemek elismeré­sére a fiatal köztársaság létrehozza saját kitünte­téseit, így jött létre az 1922. november 4-én hozott szövetségi törvénnyel az Osztrák Köztársaság Díszjelvénye, Érdemjele és Érdemérme. A szövet­ségi kormány 1923- február 28-i rendeletével fo­gadta el a statútumot, amelyet az 1924. március 26-i — a kitüntetéseket leíró - rendelet egészített ki. A kitüntetéseket a szövetségi kormány javaslatára a szövetségi elnök adományozta hazai és külföldi személyeknek, a köztársaság körül szerzett polgári / katonai érdemekért, kimagasló közhasznú tevé­kenységért, a közszolgálatban kifejtett áldozatos, kiváló munkáért. Az adományozottnak gondoskod­nia kellett arról, hogy halála után az örököse visszaszolgáltassa a szövetségi tulajdont képező insigniákat. Alapításakor az Osztrák Köztársaság Díszjelvényének, Érdemjelének és Érdemérmének 10 fokozata volt, amelyet a szövetségi kormány az 1926. május 7-i, 1926. június 17-i és 1930. március 8-i rendeletével további 6 fokozattal bővített. 126 Wilhelm Miklós szövetségi elnöksége (1928-1938) idején Engelbert Dollfuss kormányfő 1934. május elején léptette életbe kormányrendelettel - a cson­ka parlamenttel elfogadtatott, az olasz korporációs elven alapuló - új alkotmányt, amely Ausztria ne­vét Osztrák Szövetségi Államra változtatta. Dollfuss meggyilkolása (1934. július 25.) után a kormány igazságügyminisztere, Kurt von Schuschnigg ala­kított kormányt 1934. július 30-án. Az új szövetségi kancellár első intézkedései közé tartozott — az új alkotmánynak megfelelően - a kitüntetési rend­szer átalakítása. így került sor 1934. szeptember 24-én a vonatkozó 1922. november 4-i szövetségi törvény módosítására: az Osztrák Szövetségi Állam legfelsőbb törvényhozása a 267. számú szövetségi törvénnyel átalakította, új elnevezést adott az ad­digi kitüntetéseknek, és Osztrák Érdemrendet ho­zott létre. 127 Statútumát a szövetségi kormány az 1934. október 9-i rendelettel tette közzé. Az ér­demrendet 10 fokozattal hozták létre, amely a szö­vetségi kormány 1935. évi 351. számú rendelete nyomán további 1 fokozattal bővült (nagykereszt I. osztálya a sassal). 1938-ig, Ausztria német meg­szállásáig (1938. március 13- Anschluss: Ausztria és Németország erőszakos egyesítése) adományozták (= 1. típus). Az osztrák parlament Theodor Korner köztársasági elnöksége (1951-1957) idején, 1952. április 2-án állította vissza az érdemrendet 8 osz­tállyal (= 2. típus). 128 Az 1. típus osztályai Az 1922-ben létrehozott Díszjelvény elnevezést 1934-ben Érdemrendre módosították. Ennek meg­felelően az egyes fokozatok elnevezése is módo­sult, de a rendjelvények formája, mérete, viselési módja, a szalag 1922-1938 között (= 1. típus) vál­tozatlan maradt. A rendjelvény fekete /vörös/ fe­hér zománcú talpaskereszt (mankóskereszt), a fo­kozatok a zománc színe, a kereszt mérete és a rendjelvény viselési módja, helye alapján határoz­hatók meg. A csillagot illetően 2 típus volt haszná­latban: nyolcsugarú csillagon enyhén domború formában elhelyezett talpaskereszt, ill. 1925. április 2-től ötlevelű, domború, virágkehely formájú csil­lagon elhelyezett talpaskereszt. A csillagot az első négy osztályban a bal mellen, a nagytiszti fokoza­toknál pedig a jobb mellen viselték. A hölgyeknek a lovagkereszt I. osztályát és a lovagkeresztet női csokorszálagon adományozták. 1. Díszjelvény nagycsülaga = 1934 után érdem­rend nagycsillaga: aranyszélű, fekete matt zomán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom