Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

amelyben Morvaország birodalmi kormányzója (vagy megbízottja), a Dietrichstein-család legidő­sebb hercege, az intézmény főnöknője és helyette­se vett részt, 1865-től még egy jogban jártas sze­mély is. Az intézet élén főnöknő minőségben a nagy ala­pítványi-hölgy (Oberstiftsfrau) állt, mellette egy fő­nöknő-helyettes. A főnöknő, az alapítványi-höl­gyek, a kisasszonyintézeti növendékek a statútum szerint három ujjnyi széles, világoskék női cso­korszalagon, alapítványi díszjelet viseltek. A fő­nöknő, az alapítványi-hölgyek, a nemesi kisasszo­nyok díszjele óaranyból készült, a polgárleányoké 122 ezüstből. (Utóbbiaknál a világoskék szalag kes­kenyebb.) A főnöknő díszjele briliánssal ékesített. Az 1792. és 1868. évi statútumok a díszjelvény vise­lési helyét a bal mell fölött - a szalagot a bal vállra, a nyak felé rézsútosan tűzve - jelölték meg. 1811. május 1-én Franz-Joseph Dietrichstein herceg javaslatára hozták létre a tiszteletbeli alapítványi­hölgy címet, katolikus vallású, 20 évet betöltött ne­mesi kisasszonyok számára, nemesi őspróba (8 ős bizonyítása) mellett. A jelöltnek írásban kellett le­mondania az alapítvány terhére történő bármine­mű javadalom iránti igényről. A kinevezési jogot a társigazgató ajánlási jogával a császár és király gya­korolta. A tiszteletbeli alapítvány-hölgy köteles volt kinevezése után az intézet pénztárába az előírt taksát (kezdetben 12, majd 24, 1860-ban 50 dukát) befizetni. A tiszteletbeli alapítványi-hölgyek is jogo­sultak voltak viselni az alapítványi díszjelet. Az intézet növendékei rendszeres vallásgyakorla­tot folytattak, s a vallásos, jámbor és humanitárius szolgálatok aktív résztvevői voltak. Az intézetben folyó magas színvonalú nevelő munkát I. Ferenc József császár és király többször elismerte, 1854. június 2-án, majd 1858. november 13-án az inté­zetbe tett személyes látogatásával is. Az 1866. évi porosz-osztrák háborúban az intézet fontos szere­pet játszott a betegek és sebesültek ápolásában és ellátásában. Erzsébet császárné és királyné - 1865­től az intézet legfelsőbb pártfogója - 1866. szep­tember 18-án fejezte ki hálás köszönetét az intézet vezetőjének és növendékeinek a bátor és hősies szolgálataikért, Albert főherceg pedig a császár ne­vében 1866. november 3-án. 12 ^ A gyűjteményünkben lévő alapítványi díszjel altor­jai Apor Irma bárónő (1855-1942) tulajdona volt, aki 1880. április 3-án lett a brünni „Maria Schul" Nemesi Kisasszonyintézet tiszteletbeli alapítványi­hölgye. 124 (Apor Irma nagynénje báró altorjai Apor Gábornak.) A tiszteletbeli alapítványi-höl­gyek névsorában találjuk megyénk vonatkozásá­ban Kállay Klarisszát (1884. június 8-án került fel­vételre), Lónyay Johannát (1867. november 21) és Lónyay Erzsébetet (1878. május 27). Az intézet díszjele Vöröses zománccal, arany gyöngysorokkal, növé­nyi ornamentikával díszített zárt koronáról függő, arany sugárkoszorúval és gyöngykerettel övezett homorú, ovális, óaranyból való érem, közepén Szűz Mária (Immaculata Virgo) látható mennybe­menetelekor fehér ruhában és sötétkék alapú, öt­ágú arany csillagokkal borított palástban. A korona tetején sötétkék zománcú gömb van, felette arany kereszt. Az érem sima hátoldalán aranyjel és VI mesterjel látható. Világoskék, fehér szegélyű csokorszalagon függ. Mérete: 71 x 36 mm Anyaga: arany, tűzzománc Ltsz.: JAM KKGY 91.1.14.1. KÜLFÖLDI KITÜNTETÉSEK ARGENTIN MÁJUS REND Az érdemrendet 1946. május 23-án alapították Ju­an Domingo Peron köztársasági elnöksége (1945— 1955) idején hazai és külföldi személyek kiemel­kedő, rendkívüli polgári vagy katonai érdemeinek elismerésére (= 1. típus, már nem adományozzák): négyszögű aranyszínű jelvény; a minden oldalról lángokat szóró középpajzson zászlót tartó fiatal­ember látható, a gyűrűben AL MERITO felirattal. I957. december 7-én az Érdemrendet megújították (=2. típus), 6 fokozata van. Polgári érdemekért vö­rös színű és fehér szélsávú, hadi érdemekért sötét­kék színű és fehér szélsávú szalagon adományoz­zák. 125 Az adományozási okirat tanúsága szerint a kitüntetést báró altorjai Apor Gábornak 1958. jú­lius 29-én nyújtotta át Árluro Frondizi köztársasági elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom