Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)

A gyűjtemény bemutatása

A kitüntetési szalagon elhelyezett kardok aranyo­zott fémből vannak. Ltsz.: JAM KKGY 91.1.27.1., ill. 91.1.27.3. FERENC JÓZSEF REND Alapítása 1849. december 2-án, I. Ferenc József trónralépésének első évfordulóján történt. A rend 3 osztályból állott: nagykeresztesek, középkeresz­tesek és lovagok (kiskeresztesek). 1869- október 18-án egy közbenső fokozatot (parancsnoki ke­reszt a csillaggal) hoztak létre, 1901. február 1-én pedig további fokozattal, a tiszti kereszttel bővült a rend. 1850. február 16-án a király ÉRDEMKE­RESZT-et is alapított (az addigi polgári érdemér­mek helyébe), amelyet a Ferenc József Rend szer­vezetéhez csatolt. Az érdemkeresztet a legkülön­bözőbb polgári, gazdasági és kulturális érdeme­kért adományozták, a Monarchia összes rendjelei közül a legnagyobb számban. Alapításakor 4 foko­zata volt: Arany Érdemkereszt koronával, Arany Érdemkereszt, Ezüst Érdemkereszt koronával, Ezüst Érdemkereszt. I. Ferenc József 1916. május 11-én a meglévő fokozatokat továbbiakkal bőví­tette: Vas Érdemkereszt koronával, Vas Érdemke­reszt. E fokozatokat legénységi személyek kapták. Eredetileg vörös szalagon, 1914-től hadiszalagon is adományozták. KORONÁS ARANY ÉRDEMKERESZT Aranyból való, vörösen zománcozott, domború végű talpas kereszt. A kereszt szegélye arany, mindkét oldalán fehér zománcos aranysávokkal beszegett középpajzsokkal. Az elülső pajzsot egy, a külső sávval párhuzamosan haladó belső arany­sáv szalagra és középpajzsra oszt. A szalagon a VI­RIBUS UNTTIS (= egyesült erővel) Ferenc József uralkodói jelmondata, egyben a rendi jelmondat láncszemekkel egybefűzött betűi láthatók, és az e mondat közt egybekapcsolt kezek, továbbá a kö­zépmezőben az FJ (= Franciscus Josephus = Fe­renc József) betűk. A hátsó pajzs az alapítás évét — 1849- tünteti fel. 94 A kereszt felett az osztrák csá­szári korona van. A függesztőkarikán MAYER'S SÖHNE IN WIEN cégjelzés és arany fémjel van. 38 mm széles fehér-vörös szegélyes, fehér-vörös bor­dázatú hadiszalagon függ. Az érdemkereszt közép­pajzsa kinyitható, belül üres. Mérete: 56 X 36 mm Anyaga: arany, zománc Ltsz.: JAM KKGY 91.1.25.1. Az érdemkereszt sötétkék dobozban van elhelyez­ve. VITÉZSÉGI ÉREM Mária Terézia elsőszülött fia, József főherceg (1780­tól II. József), apja (Lotharingiai Ferenc) halála után 1765-ben lépett a német-római császári trónra és a német örökös tartományokban kormányzótárssá is kinevezték. A kormányügyek intézésébe azonban anyja nem vonta be, ezért 15 éven át (trónrakerü­léséig) a rábízott hadüggyel foglalkozott, amely iránt már gyermekkorától nagy érdeklődést tanúsí­tott. Gróf Lascy (Lacy) tábornagy és főhaditanácsi elnök segítségével a hadsereget „az erő. s ki­képzettség oly fokára emelte, milyenen az még nem volt a monarchiában" (hadiszemlék, gyakorlatok stb.). 9 '' Később, trónra kerülvén sem feledkezett meg katonáiról, hadseregéről. Az altisztek és köz­legények hadi érdemeinek, vitézi tetteinek megju­talmazására, elismerésére a szokásos zsoldemelé­sen túl azonban nem állt rendelkezésére semmi­nemű látható és maradandó kitüntetési jelvény. (A Katonai Mária Terézia Rendet csak főtisztek nyer­hették el.) Hiányát és szükségességét II. József sze­mélyesen tapasztalta meg az 1787/91. évi orosz­török háborúban, midőn II. Katalin oldalán 1788 februárjában hadba lépett a porta ellen. II. József 1788 tavaszán a Bukovina határától az Adriáig (200 mérföld hosszan) elhelyezett császári­királyi seregek felett személyesen tartott szemlét, és március 14-én a futaki főtáborba (Bács várme­gye) vonult. „Éjjelenként országos dolgaival foglal­kodék, nappal a seregben osztá parancsait s vele tűrt minden fáradalmat és nélkülözést." 96 Betegsé­ge 97 miatt 1788. december elején a tábor elhagyá­sára kényszerült, s oda már nem is tudott visszatér­ni. A 180—200 ezer fős seregének fővezérletével Lascy tábornagyot, 1789- februártól az agg gr. Ha­dik András tábornagyot, 1789 augusztusától báró Laudon (Loudon) tábornagyot bízta meg. Laudon tábornagy 1789 nyarán tett javaslatot II. Józsefnek egy díszjelvény alapításáról, az önfeláldozóan, hő­siesen harcoló legénység számára. „Már dicsőséges emlékezetű II. József császár Ő Felsége, hogy a harcosok amaz osztályának hősi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom