Lakatos Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a JAM-ban (Jósa András Múzeum Kiadványai 39. Nyíregyháza, 1994)
A rendjelek, kitüntetések történetének áttekintése - A világi lovagrendek. Érdemrendek. Érdem- és emlékérmek, keresztek
Az egyházi lovagrendek tagjai annak jeléül, hogy szüntelen harcot fogadtak a „hitetlenek" ellen, öltözetükön, fegyverzetükön keresztet viseltek. Egyegy lovagrend azonos színű és formájú keresztje, valamint öltözete fejezte ki az adott lovagrendhez való tartozást, egyidejűleg a más lovagrendtől való megkülönböztetésül szolgált. Az együvétartozás, ill. a másság kifejeződéseként különféle formájú, színű keresztek és öltözetek viselését fogalmazták meg az egyes rendi szabályzatok. A johannita Lovagrend tagjai voltak az elsők, akik rendi öltözettel rendelkeztek. A XVI. századig ünnepi viseletként a papi reverendához hasonló, hosszú fekete felsőruhát és védőszentjük, Keresztelő Szent János emlékére, fekete teveszőrből készült köpenyt viseltek. A harcok idején a sötét színű vértezet felett cinóberszínű köpenyt használtak. 15 A megkülönböztető jegyek korabeli szerepét, jelentőségét jól tükrözi az azonos, fehér színű köpeny miatt a Templomos és a Német Lovagrend között támadt viszály: 10 a templáriusok panasszal fordultak IV. Ince pápához (1242-1254), hogy a tőlük később alakult teutonokat tiltsa el a fehér színű köpeny viselésétől, mert ők - mármint a templáriusok — régebb idő óta viselik azt. Minthogy a teutonok is - korábbi — pápai szentesítéssel használták a fehér köpenyt, IV. Ince pápa 1244-ben végül meghagyta mindkét rend fehér színű köpenyét, de elrendelte, hogy más-más fajta posztóból készítsék azokat. Az egyházi lovagrendek tagjainak a rendi ruházatukon viselt keresztjei — mint rendi jelek, jelvények - tekinthetők az első rendjeleknek. A johanniták első mestere, a jeruzsálemi ispotályuk legendás életű első rektora, Gerardus (kb. 1100—1120) vette fel elsőként a fekete köpenyt a fehér kereszttel, 7 amely kezdetben még egyenlő szárú (görög) ke18 reszt volt. Du Puy Rajmund (1125-1158) idején, 19 aki a kórház mesterének címét használta, vált a nyolcágú villás végű fehér kereszt a rend jelvényévé, amely később mint máltai kereszt ment át a köztudatba. A nyolcágú kereszt szimbolikus jelentéssel bír: a nyolc evangéliumi boldogságot jelképezi (Máté 5. 3-10), a nyolc csúcs a legfontosabb lovagi erényeket fejezi ki. (A máltai kereszt formáját a későbbi évszázadokban, így korunkban is számos világi rendjelvényhez, kitüntetéshez használták fel.) A Templomos Lovagrend jelvénye a nyolcágú vörös kereszt, a Német Lovagrendé a fekete latin kereszt voll 21 A Calatrava Rend tagjai liliomvégű vörös keresztet, az Alcantara Rend tagjai liliomvégű zöld keresztet viseltek, a Szent Jakab Rend tagjait pedig a kard alakú vörös keresztről lehetett felis22 merni. Világi lovagrendek, érdemrendek, érdem- és emlékérmek, keresztek A nemzetek, államok fölötti függetlenséget élvező, nagy vagyonnal rendelkező és befolyásossá vált egyházi lovagrendek hatalmi ellensúlyozására - jóllehet annak mintájára - hozták létre a középkori, központosításra törekvő uralkodók az első világi (fejedelmi) lovagrendjeiket. Belső politikai céljaik elérésére igyekeztek mind szorosabban magukhoz kötni országuk legbefolyásosabb nemeseit, érdemeiket megjutalmazni, rendjükbe felvenni, a nemesi őspróbávafé a szűkkörű (12—50 fős), zárt, elit szövetségeiket erősíteni, hogy a nemességen belül megszilárduljon egy, az uralkodóhoz (dinasztiához) hű réteg. A rendtagságot adományozták, elfogadása a politikai állásfoglalást is kifejezte. A királyok, uralkodók körül sajátos lovagi társadalom szerveződött. A világi rendek tagjai szerzetesi fogadalmat nem tettek, a vallásos elemek azonban a szabályzatokban fontos szerepet kaptak. Az egyházi lovagrendektől eltérően, amely a lovagpap-szolgálótestvér hármas tagoláson alapult, a fejedelmi lovagrendekben csak 1 osztály, a lovagok osztálya működött. A nemzeti jellegű, világi, udvari lovagrendek alapítása az idők folyamán - a politikai érdekek által determináltan - mind általánosabbá vált. Létrehozásuk általában kiemelkedő alkalmakhoz (uralkodói családi események, koronázások, békekötések stb.) kapcsolódva történt (pl. Aranygyapjas Rend). A rendeket általában mondabeli állatokról, történelmi személyiségekről, védőszentekről nevezték el, de a névadásban a legkülönbözőbb események is szerepet játszottak 1 ^ Az egyházi lovagrendekhez hasonlóan a világi, udvari lovagrend élén is a nagymester 2 állt, utóbbinál mindig az uralkodó ill. örökösei (később az államfő) személyében, a rend ügyeinek intézője a
