Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27—Széphalom, 1831. augusztus 22.) Hogy Kazinczy Szabolcsban és Beregben is megfordult, azt régóta tudtuk. Mind a Pályám emlékezete, mind a Fogságom naplója című művében ő maga is emlegette, hogy 1800 nyarán, amikor Kufsteinből a munkácsi várbörtönbe vitték, útjuk Szabolcs és Bereg megyén vezetett át. Önéletrajzi műveinek, emlékiratainak egy újabb és a korábbiaknál teljesebb gyűjteményéből (Az én életem. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987.) azonban kiderül, hogy a fogságból való kiszabadulása után is sokszor utazott errefelé. Ismeretes, hogy Kazinczy apai ágon az Abaúj megyei Alsóregmechez, Zemplénhez és a Hegy­aljához kötődött, anyai ágon viszont a Bihar megyei Érsemjénből származott. Kiszabadulása után, 1801 és 1805 között szinte állandóan úton volt Regmec és Érsemjén között. A korabeli útviszonyok és utazási eszközök, körülmények ismeretében szinte elképzelni is nehéz, hogy a hat és fél esztendei fogság után hogyan bírta évekig ezt az ingázó életmódot. Ráadásul ezek az utazások nem afféle kedélyes, atyafiságos vendégeskedések voltak, hanem keserves birtokviták, ugyanis fogsága alatt kapzsi rokonai szinte mindenéből kiforgatták. A Hegyaljáról Biharba Szabolcson keresztül vezetett az út, illetve—helyesebb talán úgy fogalmazni — vezettek az utak, hiszen az érintett helységnevekből kitűnik, hogy nem mindig ugyanazon az útvonalon jutott el kívánt céljához. A leggyakrabban emlegetett települések azonban mégis sejtetik, milyen irányban haladt akkor a közlekedés: Rakamaz, Királytelek, Nyíregyháza, Nagykálló, Balkány, Szakoly, Nyírmihálydi, Nyírlugos. Más helyütt azonban Piricse, Nyírbátor, Máriapócs, Nyírpazony és Kótaj neve is fel-felbukkan. Nyíregyháza neve hat utazásának állomásaként szerepel a kötet írásaiban. Ezek között vannak olyan bejegyzések, amelyekből nyilvánvaló, hogy csak átutazott a városon, máskor viszont közli, hogy itt is éjszakázott (pl. 1804. augusztus 20.), vagy valakivel találkozott. 1805. május 2-án, felesége testvérbátyjának lakodalmára utazván, Nyíregyházán találkozott gróf Klobusiczky Ferencné szül. gróf Viczay Máriával. A legérdekesebb nyíregyházi vonatkozású bejegyzés 1805. április 21-én kelt. Megtudjuk belőle, hogy itt megtekintette Schulek prédikátor kertjét. Sajnos, arról nem írt, hogyan került kapcsolatba a prédikátorral, de nagyon valószínű, hogy hosszasabban időzhetett nála, mert még német nyelvű kertészeti szakkönyveit is cím szerint emlegeti: Versuch einer systematischen Beschreibung in Deutschland vorhandener Kernobstsorten von Diel. Frankfurt am Main, 1799; Kraft Pomona 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom