Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Gróh István (Nagyberezna, 1867. június 2—Bp. 1936. március 16.) Kárpátaljáról származott, édesapját azonban hamarosan Esztergomba helyezték. A gimnázium alsó osztályait már ott, a felsőket Pesten végezte. Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol többek között Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a mesterei. 1891-től 94-ig a nyíregyházi evangélikus főgimnázium rajztanára volt. A diák Krúdy is tanítványai közé tartozott, aki később is sokszor emlegette írásaiban. Még leghíresebb regényébe, A vörös postakocsiba is beleszőtte a nevét és a tanítványok rajongását: „Gróh Pistáért, a rajztanárért és költőért szívesen föláldozta volna az életét bármelyik diák." 1896-ban az Iparművészeti Főiskola tanára, később igazgatója lett Budapesten. Tanulmányai, cikkei rendszeresen jelentek meg az Archaeológiai Értesítőben, képzőművészeti és iparművészeti szakfolyóiratokban. A magyar műemlékvédelem egyik úttörője volt. Mint gyakorló képzőművész, főként a templomi freskók restaurálására specializálta magát. Többek között a nyíregyházi evangélikus templom, a csetneki, a szekszárdi római katolikus templom és a budapesti egyetemi templom falfestményeinek restaurálása fűződik a nevéhez. De nemcsak restaurált, eredeti műveket is alkotott. Ő készítette például a Zeneművészeti Főiskola freskóit. A tanári munka és a képzőművészeti tevékenység mellett kezdettől fogva igen termékeny író is volt. Novellái főként A Hétben és a Budapesti Hírlapban láttak napvilágot, de regények egész sorsát is publikálta: Nobel Árpád kalandjai, 1912; Két farkas, 1925; Az idealista Pebetei, 1925; Sárarany kígyó, 1926; Az ebesi gát, 1920; A harsányi Vénusz, 1926. Zsidó vagyok című regénye Szeő Demeter álnéven jelent meg 1933-ban. Teljesen érthetetlen és következetlen, hogy a Magyar Irodalmi Lexikon csak ezen az álnéven szerepelteti Gróh Istvánt, bár ott családi nevén kiadott műveit is pontosan felsorolja. Utolsó éveiben (1930-1936) megalapítója és főszerkesztője volt a Görögkatolikus Szemle című folyóiratnak. Irodalom: A Görögkatolikus Szemle Gróh István-emlékszáma. 1936. március 31. Pirigyi István: Gróh István. A Hajdúdorogi Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve. Nyíregyháza, 1987. 57