Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12.) Nyíregyháza inkább csak anyakönyvi szülőhelye Csák Gyulának. Itt látta meg a napvilágot, de alig néhány hónapos korában egy Püspökladány környéki tanyára került édesanyja szüleihez. Csak katonaként, s később már mint író fordult meg néhányszor Nyíregyházán, igazán azonban csak Váci Mihály hatására kezdett érdeklődni szülővárosa iránt, akivel együtt dolgozott egy ideig az Élet és Irodalom szerkesztőségében. Egy interjúban ő maga így beszélt erről: „Többször megfordultam ebben a városban. író-olvasó találkozókon megismertem szellemi életét, kezdett kialakulni a szűkebb szülőföldhöz kötődés. Váci Mihály, akivel az Élet és Irodalomnál együtt dolgoztam, egyik forrása volt az én ügybuzgalmamnak. Ő fordított engem szülőhelyem, Szabolcs irányába." Ez a kötődés akkor mélyült el igazán, amikor 1983-ban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vállalkozott Csák Gyula Az őszülés váratlan órája című drámájának ősbemutatójára. A mű eleve a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács által meghirdetett drámapályázatra készült, eredetileg Az út pora volt a címe. E díjnyertes pályamű átdolgozott változata került végül bemutatásra 1983. április 30-án. A sikeres bemutató nemcsak az íróhoz hozta közelebb a szülővárosát, lényegében Nyíregyháza is csak ekkor fedezte fel a maga számára írófiát. Csák Gyula mögött ekkor már jelentős írói pálya állott. Első írásai debreceni diákkorában jelentek meg, az egész ország azonban csak a Mélytengeri áramlás című, nagy vihart kiváltott, szociográfiai művének megjelenése után ismerte meg a nevét. További fontosabb művei: Két karácsony között, 1966; Ember a kövön, 1969; A tolvaj és a bírák, 1974; Örökzöld, 1975;- A legnagyobb sűrűség közepe, 1979; Glemba, 1981; Közös magány, 1983; Érzelmeink mély kútja, 1984; Szeplőtelen Kelemen, 1986. Irodalom: Mester Attila: Az őszülés váratlan órája. Kelet-Magyarország, 1983. május 8. Tóth László: Csák Gyula. Kelet-Magyarország, 1983. május 14. Nagy István Attila: A realizmus vonzásában. Arcok és művek. Nyíregyháza, 1986. 154