Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

„égi ekvipázson" tett nyíregyházi útról. Akkor éppen újra egészséges volt. A tudósítás szerint frissen, ruganyosan szállt ki a gépből. Senki sem gondolta, hogy alig két év múlva örökre elutazik egy másfajta ekvipázson. Legismertebb nyíregyházi témájú művei: Szindbád ifjúsága, A vörös postakocsi, N. N., Az utolsó gavallér, Valakit elvisz az ördög, A tiszaeszlári Solymosi Eszter, Vallomás, Magyar Tájak stb. Amilyen elevenen él a régi Nyíregyháza Krúdy műveiben, sajnos, olyan kevés valóságos tárgyi emlék maradt utána szülővárosában. Mégis, aki azzal a szándékkal szegődik nyomába, hogy az író kultuszának minden helyi megnyilvánulását számba vegye, elég hosszú sétára kell felkészülnie. Sajnos, sem szülőháza, sem gyermekkorának színtere, a nagyapai-apai ház nem található már eredeti formájában, de a helyükön álló épületek falán márványtábla, ill. dombormű emlékeztet az íróra. Az átépített szülőház a Szent István u. 8. szám alatt található meg (régen Kallói utca), a családi ház helyén, ugyanabban az utcában, a 40-42. számmal jelölt épület egykor szanatórium volt, ma a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának székháza. A homlokzatán található dombormű Berky Nándor műve. A Szent István utcában van még egy Krúdyról „beszélő ház", az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium (17-19. sz.), amelynek falán tábla hirdeti, hogy 1891 és 95 között az iskola tanulója volt Krúdy Gyula. Az eddig említetteken kívül még egy emléktáblája van Krúdynak Nyíregyházán, illetve pontosabban a Sóstón, az un. „Svájci Lak" falán. Ez egy régi szálloda, amelyben 1924 nyarán, a város vendégeként három hétig nyaralt az író családjával. A róla elnevezett intézmények közül az 1969-ben épült Krúdy Gimnázium a legjelentősebb, de az ő nevét viseli a nyíregyházi színház Kamara Színpada, a legnagyobb nyíregyházi filmszínház, a sóstói szálloda és étterem, s nyilván reá gondolva nevezték el az egyik vendéglőt Szindbád Sörözőnek (Petőfi u.). 1975 óta mellszobra áll a sóstói parkban (Mészáros Dezső alkotása) és a Krúdy Gimnázium előcsarnokában (Borbás Tibor, 1978). A gimnázium közelében a Sóstói utat és a Korányi Frigyes utcát összekötő utcát ugyancsak Krúdy Gyuláról nevezték el. 1974-ben nyitották meg a Jósa András Múzeumban két teremben berendezett Krúdy Gyula állandó Emlékkiállítást. (Miklós Róbert és Dienes Istvánné munkája.) A kiállítás tárlóiban a Krúdy-életmű különböző kiadásai mellett a róla megjelent nyíregyházi kiadványok is megszemlélhetők. (Krúdy Emlékkönyv, 1968; Gedényi: Krúdy Gyula személyi bibliográfiája, 1978; Krúdy-breviárium, 1983). A kiállítás képzőművészeti anyagából különösen Vígh Tamás: Szindbád című kompozíciója és Gyenes Tamás óbudai Krúdy-szobrának másolata érdemel figyelmet. A Krúdy-család síremléke a nyíregyházi Északi temetőben található (IX/27). Lásd még: Nagykálló, Tuzsér, Tiszaeszlár Irodalom: Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai Kiadó Bp. 1971. Krúdy-emlékek nyomában Nyíregyházán. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1956. 1-4, 65