Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Révész János (Nyíregyháza, 1863. március 17—?) Apja, Riszdorfer János, Nyíregyháza város főjegyzője volt hosszú időn át, igazi várostörténeti figura, aki jelentős szerepet játszott Nyíregyháza fejlődésében. Családi nevét 1898-ban változtatta Révészre. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Miskolcon és Debrecenben fejezte be. A teológiát Pozsonyban végezte. Egy ideig nevelősködött, majd Nagybányán lett evangélikus lelkész. A lelkipásztori tevékenység mellett buzgó cikkírója volt a korabeli újságoknak. 1891-ben a Nagybánya és Vidéke szerkesztője lett. Több önálló kötete is megjelent: A nagybányai ev. népiskola rövid története. Nagybánya, 1889; A kölesei harangszentelés. Nyíregyháza, 1892; Ilyen az élet. (Rajzok), Nyíregyháza, 1892; Emlékbeszéd Kossuth temetésekor. Nyíregyháza, 1894; A nagybányai ág. hitv. ev. egyháztörténete. Nagybánya, 1905. Ha nevét megváltoztatta is, nyíregyházi hozzátartozóival és szülővárosával mindvégig igen szoros kapcsolatban maradt. Családja különben több szálon is kötődött az irodalomhoz. Krúdy cikkeiben és emlékező írásaiban gyakran emlegette az idősebb Riszdorfer Jánost, a Riszdorfer-lányokat pedig még regényeiben is szerepeltette. A Valakit elvisz az ördög című regényében a költőnek készülő ifjú Patkó Bandi és a Regensburger-kisasszonyok különös szerelmében saját ifjúkori élményét, a szép Riszdorfer-lányok iránti vonzalmát dolgozta fel. A két lány zeneakadémiai tanulmányokat folytatott Budapesten, mindketten gyakran szerepeltek hangversenyeken, s zeneszerzéssel is foglalkoztak. Az idősebb leány később Zempléni Árpád költő felesége lett. Hogy a fiatalabb leány, Elza 1898 áprilisában Nagybányán is sikert aratott zongorajátékával, önmagában aligha érdemelne különösebb figyelmet. Érdekessége azonban ennek a hangversenynek, hogy azon Krúdy Gyula is szerepelt, egy novelláját olvasta fel. Krúdy akkor már néhány éve Pesten élt, úgy látszik azonban, hogy kapcsolata a Riszdorfer-családdal még mindig elevenen élt. A Révész Jánostól származó nagybányai meghívás nyilvánvalóan ezt bizonyítja. Irodalom: Fővárosi Lapok. 1893.290. sz. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. IH. Nyíregyháza, 1989. 47