Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Koncz Ákos (Budapest, 1861. augusztus 7—Debrecen, 1917.) Sokoldalú ember volt. Tanár, pap, egyházi szakíró, szerkesztő és helytörténeti kutató egy személyben. Teológiát végzett Egerben, 1884-ben szentelték pappá. Két évig Gyöngyöstarjánhdn lelkészkedett. 1887-ben Nagykálióba, 1889-ben Nyíregyházára került, ahol az evangélikus gimnázium hittanára lett. Ilyen minőségben Krúdy Gyulát is tanította. 1891-ben Egerbe, majd Jászberénybe ment tovább. Kezdetben egyházi írónak indult, később azonban átpártolt a szépirodalomhoz, s a 90-es évek elején sűrűn jelentek meg versei és elbeszélései a nyíregyházi lapokban is, főként a Nyírvidékben. 1895-ben kilépett az egyházi rendből és Debrecenben telepedett le. 1896-ban a város főlevéltárosa lett, s egyúttal a Debreceni Ellenőr szerkesztője is. Itt újra összekerültek KrúdyvdX, akinek az érettségi után ez a lap volt első újságírói állomása. Fontosabb művei: Gyöngyöstarján története. Eger, 1886; Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892; Szomorú órák (Elbeszélések). Debrecen, 1896; Sok, várostörténeti érdekességet tartalmazó útikalauzt is írt: Debreceni Útmutató, Ős-Debrecen, Debreceni kalauz stb. Irodalom: Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971. 45