Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Kálnay László (Rimaszombat, 1849. július 13—Budapest, 1931.) Mint a korabeli értelmiség tekintélyes része, ő is a Felvidékről származott Nyíregyházára. A gimnáziumot szülővárosában és Iglón végezte, jogi tanulmányokat Budapesten folytatott. 1874-ben Nyíregyházán telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. írni aránylag későn kezdett. Jóval elmúlt már 40 éves, amikor első írásai megjelentek a Nemzet, A Hét, a Budapesti Hírlap és más újságok hasábjain. Eötvös Károly vagy még inkább Vas Gereben modorában írt elbeszélések voltak ezek, a 40-es, 50-es évek beszély-irodalmának megkésett folytatásai. Elbeszéléseiből két kötet is napvilágot látott Jaj és kacaj, valamint Arisztokraták és a többiek címmel. Deli Mara című színművét a nyíregyházi színházban mutatták be. Az Öreg bojtár című népszínműve kéziratban maradt. A Borovszky-féle megyei monográfiába ő írta a Szabolcs vármegye népessége című fejezetet. Művei egyidőben igen népszerűek voltak. Különösen Szegény Patyus című legendája tette országosan ismertté a nevét. A 90-es évek közepén állt írói hírneve tetőfokán, később dicsősége rohamosan lehanyatlott. A fővárosi lapokban már egyre ritkábban szerepelt a neve. A század végén társadalmi és szépirodalmi lapot indított Nyíregyházán Szabolcsi Híradó címmel, de ez nem sokáig élt. Később Kálnay abbahagyta az írást, s Nyíregyházáról is elkerült. Rahóra ment közjegyzőnek. Az első világháború után azonban ő is Pestre sodródott, s jellegzetes figurája lett a tabáni kiskocsmáknak. Krúdy, akire diákkorában, írói pályakezdése idején, igen nagy hatást tett, több írásában is megrajzolta alakját. Mint író már rég halott volt, de feltámadt mint regényhős. A Hét bagoly című regény egyik hősének, Szomjas úrnak az alakjában nem nehéz felismerni a kocsmajáró, anekdotázó Kálnayt, akit más műveiben valóságos nevén is többször szerepeltet Krúdy. Irodalom: Krúdy Gyula: Irodalmi kocsmák egykor és tegnap — Kálnay László vidéki tekintetes úr kocsma­járásai a pesti írók után (1927.) írói arcképek. Magvető Kiadó. Bp. 1957. Krúdy Gyula: 75 esztendős Kálnay László, vagyis a tabáni kocsmák pajkosa (1923) U. o. Magvető. Bp. 1957. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom