Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Dalnoki Gaál Gyula (Szatmárnémeti, 1839. március 15—Nyíregyháza, 1901. október 10.) Iskoláit szülővárosában és Pesten végezte. 1859-ben színésznek állt, s mint intrikus és jeUemszínész, ismert névre tett szert. Vándorszínészként hosszú időn át működött különböző vidéki társulatoknál. Később rendező is volt, de megpróbálkozott a színdarabírással is. A 6Ö-as, 70-es években több színművét bemutatták, Világosvári gyásznapok című drámáját Németországban és Lengyelországban is játszották. Spanyol inquisitió című öt felvonásos darabját 1873-ban Budán mutatták be. Vidéki színpadokon játszották még kővetkező műveit: Itt van Kossuth!, Menyasszony a sírig, Honfoglalás, Oroszok Bulgáriában. Ilyen színészi és drámaírói múlttal a háta mögött vonult nyugalomba 1894­ben, és Nyíregyházán telepedett le. Ő volt az első nyugdíjas színész Magyarországon. Az irodalommal azonban nyugalomba vonulása után sem szakított. Nevével gyakran találkozhatunk a korabeli helyi lapokban, főként a Szabolcsi Szabadsajtó című újságban. Alkalmi verseket írt a nevezetesebb évfordulókra, hazafias ódát Kossuth Lajos halála alkalmából, stb. Krúdy Gyula, akire diákkorában igen nagy hatással volt, később gyakran emlegette írásaiban igazi nevén is, a Szindbád ifjúsága című művében pedig Ketvényi Nagy Sámuel néven szerepelteti. Irodalom: Krúdy Gyula: Régi vidéki író végnapja, avagy hogyan veszett el a magyar színészet történelme. (1952.) A szobrok megmozdulnak. Gondolat. Bp. 1974. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom