Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Tartallyné Stima Ilona (Oros, 1890. október 28—Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) A Nyíregyházával szomszédos, ma már Nyíregyházához tartozó Oros községben született. Apja görög katolikus kántortanító, majd postamester volt. Tízen voltak testvérek, ezért iskoláztatása idejére egy rokoni családhoz, Pest egyik külvárosába került. Még 19 éves sem volt egészen, amikor férjhez ment Tartally József görög katolikus paphoz, akit 1909 augusztusában a Sáros megyei Geráltra, majd Décsőre helyeztek. Húsz éves volt, amikor első novellája megjelent az Eperjes című lapban, amely ettől kezdve rendszeresen közölte írásait. Később a Kassai Esti Újságnak is állandó munkatársa lett. A trianoni békekötés után, 1922-ben Magyarországra települtek át, s ettől kezdve Nagydoboson éltek, ahol férje 44 éven át, nyugdíjazásáig lelkészkedett. Az áttelepülés nem változtatott alapvetően Tartallyné írói ambícióin, sőt, úgy látszik, megnőttek a lehetőségei. Az eperjesi és kassai lapok helyett ezután főként a Nyírvidéknek küldte írásait, de hamarosan a fővárosi lapok egy részében is helyet kaptak novellái, versei, így főként a Budapesti Hírlap, az Új Idők, az Élet, a Napkelet és a Magyar Múzsa hasábjain. Több önálló kötete is napvilágot látott: Nyár (versek), 1925; A harminckettes /wíz_(regény), 1931; A hegy csodája (regény), 1936; Viharok sodrában (regény), 1941; Emberek a végeken (regény), 1942; Ékes virágszál (regény), 1946. 1931-ben Erzsi című színdarabját a nyíregyházi színházban mutatták be. Legnagyobb sikerét Ékes virágszál című regényével érte el, amelyben a máríapócsi kegykép könnyezésének történetét dolgozta fel. Ez a műve három kiadást ért meg. Idős korában ennek folytatását is megírta Dicsőségbe öltözött... címmel. A két kötet együtt II. János Pál pápa máríapócsi látogatásának tiszteletére Nyíregyházán, 1991-ben jelent meg. Férje halála után., utolsó éveiben Nyíregyházán, a Sóstói Szociális Otthonban élt. Sírja az Északi temetőben. Lásd még: Nagydobos. Irodalom: Margócsy József: Megjegyzések három Móricz-levélhez. Csengén krónika. Szerkesztette: Dankó Imre Csenger, 1975. Pirigyi István: Tartally Józsemé Stima Hona. A Hajdúdorogi Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve. Nyíregyháza, 1987. Inántsyné Nagy Mária: Tartallyné Stima Ilona. Szellemi Elődeink. 3. Nyíregyháza, 1991. 85