Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Bosnyák Béla (Nyíregyháza, 1889. március 3— Nyíregyháza, 1912. október 5.) Családi neve eredetileg Bergstein volt. 1906-ban a Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd joghallgató lett Budapesten, de főként a közgazdaságtudomány és a társadalomtudomány érdekelte. Fiatalon magáévá tette a polgári radikalizmus eszméit, részt vett a Galilei Kör tevékenységében, s mint kezdő szakíró a Huszadik Század című folyóirat szerzőgárdájához csatlakozott. Tudományos munkásságának kezdetén két pályamunka állt. Mindkettővel díjat nyert a Társadalomtudományi Társaság, ill. a Galilei Kör országos pályázatán. Az első A modern kapitalizmus kialakulása, a második Oros község társadalmi és gazdasági rajza. (A Galilei Kör Könyvtára. Bp. 1911.) Főképpen a mezőgazdaság állapota, s a magyar parasztság sorsa foglalkoztatta. Utóbbi műve a magyar szociográfiai irodalom úttörő alkotása volt, de a Huszadik Században még számos más tanulmánya is jelent meg a magyar falu helyzetéről, az agrárkérdésről (A nagybáródi paraszt és munkatársai, Jegyzetek a magyar jobbágyság maradványairól, Az ipari kapitalizmus embriológiájához, A polgári vagyonok eredete stb). Tanulmányt írt a magyar egyetemisták szociális helyzetéről A budapesti diáknyomor címen. Nem csak a pesti folyóiratokban publikált azonban, hanem a nyíregyházi lapokban is. Főmunkatársa volt A Hónap című, akkoriban indult folyóiratnak. Ebben Nyíregyháza jövője címmel jelent meg írása. Ilyen nagy igényű és ígéretes tudományos pálya elején állt Bosnyák Béla, amikor 23 éves korában váratlanul vége szakadt életének. Látogatóba érkezett haza szüleihez, hirtelen rosszul lett és meghalt. A korabeli újságok és folyóiratok a magyar társadalomtudomány nagy reménységeként siratták el. Irodalom: Hársfalvi Péter: Az értelem lázadása (Emlékezés Bosnyák Bélára). Szabolcs-Szatmári Szemle. 1968.4. 82