Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Kiss Lajos (Hódmezővásárhely, 1881. március 13—Budapest, 1965. február 2.) A két világháború közötti Nyíregyháza legrangosabb, országosan is legismertebb tudósegyénisége kétségtelenül a néprajzos Kiss Lajos volt. Hódmezővásárhelyről került Nyíregyházára 1912-ben a múzeumalapító Jósa András mellé, s bár a betegeskedő, idős Jósa életében is mindent ő csinált már a múzeumban, főnöke halála után mégsem ő lett annak közvetlen hivatali utóda. Néhány évig Jósa veje, dr. Dohnál József töltötte be ezt a tisztséget, így csak 1924-ben vette át hivatalosan is a múzeum vezetését. Néprajzi kutatómunkájának középpontjában az alföldi szegény emberek élete és kultúrája állt. A szegény ember élete, 1939; A szegény asszony élete, 1941; de számos néprajzi és régészeti tanulmánya jelent meg Nyíregyházáról és Szabolcs megyéről is {Nyíregyháza régi temploma, Nyíregyháza vízimalmairól, Színes és virágos koporsók Nyíregyházán, A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika, Az ófehértói aranylelet, Újabb honfoglaláskori leletek Szabolcsban stb.) Kiss Lajos nagy tisztelettel ápolta és gyarapította Jósa örökségét, de egészen más karakterű egyéniség volt, mint elődje. Nem közéleti ember, inkább befelé forduló tudóstípus. Ennek ellenére hamarosan igen rangos baráti kör alakult ki körülötte. Legbensőbb baráti köréhez Fehér Gábor és Túri Sándor tartoztak. Kiss Lajos nemcsak a hagyományos értelemben vett múzeumi tárgyak gyűjtője és őrzője volt, hanem a megye könyvtárának vezetője is. Az irodalom iránt érdeklődő fiatalok (Rákos Sándor, Váci Mihály) elsősorban ilyen alapon ismerkedtek meg vele és kerültek vonzáskörébe. Lényegében neki köszönhető az első sóstói művésztelep létrejötte is, amelynek főként a Rudnay-tanítványok voltak a résztvevői (Kaffan Károly, Boros Géza, CsákyMaronyák József, Czene Béla, Konecsni György stb). 1948. március 15-én az elsők között kapott Kossuth-díjat, ez a kitüntetés azonban egyúttal a 36 éves nyíregyházi tartózkodás végét is jelentette. Még ugyanabban az évben Budapestre költözött. A Régi Rétköz című műve 1961-ben már a fővárosban jelent meg. A múzeum régi, Egyház utcai épületének falán márványtábla emlékeztet rá, a Jósa András nevét viselő városrészben az egyik utca az ő nevét viseli. Irodalom: 100 éve született Kiss Lajos. Kolligátum a Szabolcs-Szatmári Szemle 1981. évi 1. számából (Németh Péter, Muraközi Ágota és Páll István tanulmánya). Reményi Mihály: Megyénk első Kossuth-díjasa. Kelet-Magyarország, 1993. március 18. 70