Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 21— Alsósztregova, 1864. október 5.) Madách Imre 1845 elején menyasszonya, Fráter Erzsébet családjánál tett bihari látogatása során járt Nyíregyházán. Úti benyomásairól hazatérése után barátjának, Szontágh Pálnak számolt be. A február 25-én kelt levél tele van panasszal. Amerre csak megfordult, mindenütt az elmaradottság leverő képei tárultak szeme elé. Csak nyíregyházi tapasztalatai jelentettek kivételt. Az 1824-es örökváltság után megindult gyors ütemű társadalmi haladás reménykedéssel töltötte el, annál is inkább, mert ebben a fejlődésben saját reformgondolatainak igazolását fedezte fel: „Az optimizmus szörnyen meggyökerezett bennem, ily szív és remény ölő képek után is nem állhatom, hogy egy fényesebbet ne tegyek. Nyíregyházán láttam egész nagyságában és jelentőségében az örökváltság eszméjét magát tanúsítani; a rövid idő alatt roppant haladás minden tekintetben, magyarosodás e. u. t. kimondhatatlan." (Összes művei: Bp. 1942. II. kötet. 974.1.) Sajnos, arra nincs adatunk, hol szállt meg Nyíregyházán, a városi vendégfogadóban vagy ismerősöknél? Azt sem tudhatjuk, mennyi időt töltött Nyíregyházán. Bizonyosnak látszik azonban, hogy nem egyszerűen csak átutazott a városon. A levelében emlegetett tapasztalatok megszerzéséhez időre volt szükség, sőt minden bizonnyal informátorokra is. Ezeket a tényeket csak úgy a kocsiról aligha lehetett volna észrevenni! Valószínűleg ennek az utazásnak az emlékét őrzi Egy nyíri temetőn című verse is. Nyíregyházán ma utca viseli Madách nevét. Irodalom: Tidrenczel Sándor: Madách emlékezete. Kelet-Magyarország. 1975. január 19. Margócsy József: Madách-emlékek Szabolcsban. Kelet-Magyarország, 1983. január 29. 18