Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Bodnár István (Kisvárda, 1943. június 17.) Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a főiskolát Budapesten végezte. Utána telepedett le Nyíregyházán, ahol egy ideig a városi tanácson dolgozott. A 80-as évek közepétől újságíró, a Kelet-Magyarország munkatársa. Verset diákkora óta ír. A napilapok mellett az irodalmi folyóiratok is gyakran közölték írásait (Alföld, Napjaink, Mozgó Világ, Új Aurora, Vigilia stb.). A 70-es évektől több antológiában is szerepelt (Kelet felől, 1974; Hogy a virág megmaradjon, 1979; Holdrajzóra, 1983; Tájakés ízek, 1984; Kisebb hazám, 1987; Ikarosz készülő­dik, 1987). Az Üzenetváltás (1986), valamint a Távol és közel (1991) című kétnyelvű antológiában szerzőként és műfordítóként is jelen van. Önálló kötetei: A számadás évszaka (versek), 1983; Csillagbűvölő^(gyermek­versek), 1989; Hósirály (versek), 199 \; Azok a boldog séták (interjúk) ^^Barango­lások Szabolcsban, Szatmárban, Beregben (riportok, társszerző) 1991; Csalánszagú délutánok (riportok, társszerző), 1993. Lásd még: Kisvárda Irodalom: Páll Géza: Mire figyel a költő? Bodnár István verseiről. Kelet-Magyarország, 1983. július 2. Tarján Tamás: A számadás évszaka. Népszabadság, 1983. szemtember 6. De Coll Lajos: Bodnár István kötetéről, Vigília, 1983. 10. Erdei T. Sándor: A számadás évszaka. Alföld, 1984. 9. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom