Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Takács Péter (Büdszentmihály, 1941. március 2.) A korábban Tiszabüd és Szentmihály településekből egyesült Büdszentmihály 1950ben Tiszavasvárira változtatta nevét. Takács Péter az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Tiszalökön végezte. Utána a debreceni egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Néhány évig a nyírbátori gimnáziumban tanított, majd a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának munkatársa lett. 1971 és 1989 között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára volt, 1989-től a debreceni egyetem oktatója, s 1990-től Nyíregyháza egyik országgyűlési képviselője. A szűkebb szakma ma már elsősorban történészként tartja számon. Pályája elején azonban legalább annyira irodalmárnak indult, mint historikusnak. Első tanulmányai Adyról, Illyés Gyuláról, Koós Károlyról, Galgóczi Erzsébetről és Pilinszky Jánosról jelentek meg, s ha később megszaporodtak és munkásságában a történelmi dolgozatok, az irodalmi érdeklődés mindmáig rendkívül jelentős szerepet játszik publikációs tevékenységében. Fontosabb tanulmányai: A Himnusz előzményei a magyar hazafias költészetben. Tanulmányok Kölcseyről. Nyíregyháza, 1974. Vasvári Pál. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976. 3. Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal. PIM. Bp. 1983. Akart-e Kölcsey alispán lenni? Irodalomtörténet, 1984. Széchenyi István Szabolcs megyében. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1984. 3. Deák és Kölcsey liberalizmusa. Zalaegerszeg, 1976. Kölcsey és Szatmár megye (társszerző), Nyíregyháza, 1988. Források Vasvári Pál életéhez (társszerző), Tiszavasvári, 1989. Kandidátusi disszertációját 1991-ben Deák Ferencről írta. 175