Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Váci Mihály (Nyíregyháza, 1924. december 25—Hanoi, 1970. április 16.) Szülővárosában szerzett tanítói oklevelet s rövid ideig egy Nyíregyháza környéki tanyai iskolában tanított. Később sokat betegeskedett, s ez késleltette tehetsége kibontakozását. Elmúlt 30 éves, amikor — Illyés Gyula segítségével — első versei megjelentek az Új hang című folyóiratban. Első kötete, az Ereszalja 1955-ben látott napvilágot. Ettől kezdve azonban gyorsan ívelt fölfelé pályája, kötetei is sűrűn követték egymást (Nincsen számodra hely, 1957; Bodza, 1959; Mindenütt otthon, 1961; Szegények hatalma, 1964; Eső a homokra, 1968; A sokaság fia, 1970). Válogatott versei is több kötetben olvashatók (Kelet felől, 1965; Akác a forgószélben, 1966; Százhúszat verő szív, 1971; Jegenye, 1975; Értelmes terhek alatt, 1984). Prózai írásai A zsezse-madár (1964) és Toldi feltámadása (1972) címmel jelentek meg. Összegyűjtött műveit 1979-ben adták ki. Születésének 60. évfordulójára szülővárosa is megjelentette válogatott verseinek egy kis illusztrált gyűjteményét A jövő irgalmáért címmel. 1990-ben, halálának húszadik évfordulóján Rózsák a jégen címmel válogatott prózai írásait adták ki. Későn indult pályája tragikusan korán fejeződött be. Az alig másfél évtized alatt azonban jelentős életművet hozott létre. Szülőföldjével mindvégig szoros kapcsolatban maradt, utolsó éveiben megyéjének egyik országgyűlési képviselője is volt. Amikor már Pesten élt, akkor is sűrűn járt haza. Verseiben nagyon sok a nyírségi, nyíregyházi vonatkozás. Külön kötetet lehetne összeállítani a szűkebb haza, a „szőke város" ihletésében fogant írásaiból. Nyíregyházán ma utca, könyvesbolt és a művelődési központ viseli a nevét. Egykori családi házukat (Bartók Béla u. 32.), ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte, ahová szüleihez később is gyakran hazajárt, s ahol Illyés Gyulát is vendégül látta, emléktáblával jelölték meg. Emléktáblán olvasható a neve az egykori Tanítóképző (ma: Kölcsey Gimnázium) falán is. A Jósa András Múzeum Irodalmi Pantheon című állandó kiállításán Váci Mihály életének és pályájának főként helyi vonatkozású dokumentumait láthatjuk. A színház előtti parkban tekinthetjük meg a költő életnagyságú bronzszobrát, ifj. Szabó István alkotását. Lásd még: Tiszaszalka Irodalom: Váci Mihály (1924-1970). Emlékezések és szemelvényes illusztrált bibliográfia. Összeállította: Somogyi Jolán. Nyíregyháza, 1974. írások Váci Mihályról. Összeállította: dr. Varga Józsefné, Nyíregyháza, 1974. Váci Mihály emléknapok, 1984. Szerkesztette: Margócsy József, Nyíregyháza, 1986. 142