Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Halász Péter (Budapest, 1922. április 10.) Érettségi után újságíró lett, de már húsz éves korában regénye is jelent meg. Az Egyed Zoltán szerkesztette Film-Színház-lrodalom szerkesztőségében dolgozott, amikor 1943 őszén katonai szolgálatra hívták be. Végigcsinálta a háború utolsó szakaszát. 1944 végén, a visszavonulás zűrzavarában Ungvár környékén maradt le alakulatától. Egy szalmakazalban rejtőzött el, míg átgördült feje fölött a front. Végül sok veszedelmes megpróbáltatás után, súlyos betegen jutott el Nyíregyházára, s szövődményes mellhártyagyulladással került a nyíregyházi „Erzsébet" kórházba, ahol hetekig élet és halál között lebegett. Mikor egy kicsit már jobban volt, került kezébe az akkoriban indult, eleinte rózsaszín csomagolópapírra nyomott helyi újság, a Magyar Nép. Hogy hírt adjon magáról, a kórházi betegágyról egy-két cikket ő is beküldött a szerkesztőségbe. S nemcsak a cikkek jelentek meg, néhány nappal később a lap egyik fiatal munkatársa személyesen is felkereste kórházi szobájában a beteg kollégát, s mindjárt interjút is készített vele. A beszélgetés Riport a riporterrel címmel jelent meg a lap 1945. április 5-i számában. írója nem más volt, mint Rákos Sándor, a későbbi neves költő. Halász Péter maga is többször megírta a nyíregyházi epizód, a Magyar Néppel és Rákos Sándorral való találkozásának történetét. Nem sokkal e találkozás után hazatérhetett Budapestre, s folytathatta írói, újságírói pályáját. 1951 és 1955 között dramaturgként a Magyar Filmgyártó Vállalatnál dolgozott, majd ismét újságíró lett. 1956 novemberében, a forradalom leverése után Nyugatra menekült. 1957-től 1970ig New Yorkban, majd öt évig Londoban élt, utána Münchenbe költözött. Lakóhelyétől függetlenül nyugdíjazásáig, illetve a magyar adás megszűnéséig, mindvégig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Először a nyíregyházi tartózkodás története is a Szabad Európa egyik adásában hangzott el. Ma is Münchenben él, de a rendszerváltozás óta a hazai sajtóban is gyakran jelennek meg írásai, s a rádió Vasárnapi Újság című műsorában is rendszeresen találkozhatunk érdekes karcolataival. Fontosabb művei: Szülei elváltak, 1942; Huszonegy éves férj, 1943; Két férfi, 1943; Tatárok a Széna-téren, 1961; Miszter Honfitárs, 1965; Második Avenue, 1967; Eltévedt utas, 1972; Kölcsönkapott élet, 1977; Macska pórázon, 1984; Mélyen leszállított áron, 1988. Több színdarabját is bemutatták. Legnagyobb sikerét a Második Avenue című, Torontóban megjelent regényével érte el. Irodalom: Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon. Bp., 1992. 136