Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Halála után évtizedekig tudomást sem vettek róla. Sem a Magyar Irodalmi Lexikonban, sem az akadémiai irodalomtörténetben („spenót"), nem fordul elő neve. A szülőváros is meglehetősen későn fedezte fel. A 60-as években a SZOT-székház (korábban Gazdakör) mozitermének előcsarnokában avattak emléktáblát tiszteletére, 1970-ben pedig egykori iskolája, a Kossuth gimnázium falán is megörökítették a nevét. Itt azonban „rossz társaságba" keveredett. Az iskola három olyan egykori tanítványával került egy közös táblára, akik vezető szerepet játszottak a XX. századi magyar szocialista mozgalomban, nevezetesen Szamuely Tiborral, Münnich Ferenccel és Rajk Lászlóval. A rendszerváltozás után, a nem kívánatos szobrok és táblák eltávolítása idején, ezt a táblát is leszerelték, noha nyilvánvaló, hogy Várallyai Jenő mégis más kategóriába tartozott, mint Szamuely, Münnich vagy Rajk. Irodalom: Erdész Sándor—Katona Béla: Fejezetek Nyíregyháza művelődéstörténetéből. Nyíregyháza, 1973. Várallyai Gyula levélbeli közlései. (A költő Amerikában élő unokaöccse, a Világbank tisztviselője.) 121