Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 38. Nyíregyháza, 1994)

Sarlós Ottó (Rimaszombat, 1905. november 10—Nyíregyháza, 1988. január 17.) A Felvidéken született, de kisgyermekkorában Nyíregyházára került. Egész életét itt töltötte, a Nyírséget, Szabolcsot tekintette szűkebb hazájának. Családi neve Salzmann volt, ő azonban költőként és szerkesztőként nem csak azért választott más nevet magának, mert eredeti, németes hangzású nevét nem tartotta volna igazán alkalmasnak egy magyar költő számára. Elhatározásában az is szerepet játszott, hogy nem akarta kompromittálni családját. Apja államügyész volt, testvérei és rokonai is jogászok, tekintélyes polgárai városuknak, ő azonban korán szembefordult azokkal a társadalmi ideálokkal, amelyeket családi hagyományai megtestesítettek, (írói nevének kiválasztása sem volt véletlen. A szlovákiai Sarlós-mozgalom iránti rokonszenv nyilvánult meg benne.) Középiskolai tanulmányait sem fejezte be, könyvesbolti eladó lett, később OTI-, majd SZTK-tisztviselő, végül az Állami Biztosító körzeti felügyelőjeként dolgozott nyugdíjazásáig. Diákkorában került az avantgárd irodalom vonzáskörébe, eszmei fejlődésére Kassák és Szabó Dezső volt a legnagyobb hatással. Első versei az írások című antológiában jelentek meg 1932-ben. 25 éves korában néhány újat akaró, hasonló érzelmű barátjával (Mariss József, Országh Ödön, Walter Ede, Kovács Lajos, Csáky Lajos) megalakította a Benczúr Kör irodalmi szakosztályát, s alig valamivel később, 1933 végén, ugyanezekkel a barátaival Forrás címmel irodalmi folyóiratot indított, amelynek egyik szerkesztője lett. Az avangarde szellemű, meghökkentően bátor hangvételű lap alaposan felkavarta a kisváros szellemi életét, így érthető, hogy nem is tudtak sokáig ellenállni a rájuk nehezedő hivatalos nyomásnak. A negyedik szám után kénytelenek voltak beszüntetni folyóiratuk kiadását. A Forrás azonban így is figyelemre méltó kísérlet maradt, nemcsak Nyíregyháza irodalmi életének, hanem a két világháború közötti egész magyar irodalomnak is számontartásra érdemes jelensége. A folyóirat megszűnése után a lelkes fiatal gárda szétszóródott. Többségük — köztük Sarlós Ottó is — mint író elhallgatott. Az irodalomtól azonban sohasem szakadt el, idős koráig mindig figyelemmel kísérte és támogatta az új tehetségek jelentkezését, ő maga azonban már csak ritkán jelentkezett egy-egy új írással a Kelet-Magyarország vagy egy új antológia hasábjain (,Jtn szőke városom"). 83 éves korában halt meg. Sírja a nyíregyházi Északi temetőben található. Irodalom: Merényi Oszkár: Fiatal szabolcsi írók lázadása 1933-34-ben. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1967.1. Margócsy József: A Benczúr Kör és a Forrás című folyóirat A Bessenyei Gy. Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 13/E. Nyíregyháza, 1992. Katona Béla: Sarlós (Salzmann) Ottó halálára. Kelet-M.o. 1988. január 23. 117