Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

10-12 kilométert tudott előnyomulni, s a tőle délre harcoló 11. német és a két román hadsereg támadása sem bontakozott ki a vártnak megfelelően. Éppen ezért június 25-én a hadseregcsoport vezérkari főnöke ismételten szorgalmazta a magyar részvételt, rámutatva, hogy ez "lényeges tehermentesítés lenne a 17. hadsereg déli szárnya részére". A német szárazföldi erők főparancsnokságától, az OKH-tól azonban ismét csak az a válasz érkezett, hogy „a magyar közreműködés kérdése továbbra is nyitott."

3 1941- június 26-án azonban mindez megoldódott. A kassai és rahói incidens után az aznap délutánra összehívott minisztertanácson Bárdossy László miniszterelnök bejelentette, hogy „a szovjet légierő a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti. " Ezek után Bartha Károly

5 honvédelmi miniszter a gyorshadtest

6 mozgósítását kérte. Még június 26-án este mozgósították a Kárpátalján lévő 8. határvadász- és az 1. hegyidandárt. Ezeket az alakulatokat már június 16-án hadiállományra emelték, s a 8. határvadász - dandárt a kassai VIII. hadtest közvetlen tüzérségi és egyéb alakulataival megerősítve önálló hadműveleti alkalmazásra is képessé tették. Június 22-én a német támadás után a VIII. hadtest parancsnoksága azonnal parancsot adott a Kárpátok völgyeit elzáró Kárpát-erődítmények megszállására. A gyorshadtest előrevonását így ez a két dandár és a megszállt erődök biztosították egy esetleges ellenséges támadástól, bár ilyenre nem került sor. Szintén június 26-án este mozgósították a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó, illetve 1. lovasdandárát. A mozgósítás nem terjedt ki a gyorshadtest másik seregtestjére, a 2. lovasdandárra, amely megszállási feladatokkal Újvidék környékén visszamaradt. XXX., XI. hadtest és egy román lovashadtest tartozott. Stülpnagel gyalogsági tábornok 17. hadseregébe a 103. megszálló harccsoport, a IV. és az LII. hadtest, valamint a XLIX. lovashadtest tartozott. Reichenau tábornok vezette a 6. hadsereget, benne XLIV., XVII., LV., XXIX. hadtestekkel. Kleist tábornok 1. páncélos csoportjába a XLVIII., a III. és a XIV. gépesített hadtest tartozott. Kriegstagebuch des Oberkommandos, der Wermacht 1940-1941. Teilband II. 1135. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL.), Heeresgruppe Süd 1941-es anyaga (xeroxmásolat), 1941. jún. 25. Magyar Országos Levéltár K.27., az 1941. jún. 26-iki rendkívüli minisztertanács jegyzökönyve. Bartha Károly vitéz dálnokfalvi (Budapest, 1884. jún. 18. - Linz, 1964. nov. 22.) tábornagy, illetve szolgálaton kívüli vezérezredes. 1936 és 1938 között mint katonai főcsoportfőnök a honvédelmi miniszter állandó helyettese. 1941-től vezérezredes. 1938. nov. 15-étől 1942. szept. 24-éig honvédelmi miniszter. A gyorshadtest 1941. évi oroszországi hadjáratának tanulmányozásához bőséges anyagot nyújtanak az alábbi munkák: - Tóth Sándor: Magyar csapatok bekapcsolódása a Szovjetunió elleni háborúba In.: Magyarország hadtörténete I—II. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1985. II. köt.: 310-331. - Vitéz Radnóczy Antal: Magyarország részvétele az 1941. évi oroszországi hadmüveletekben. In.: Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920-1945) Kiadta és sajtó alá rendezte: dalnoki Veress Lajos vezérezredes. München, 1972-1974. II. köt.: 149-177. Br. Splényi Géza: Az utolsó magyar huszárok A szerző kiadása hely és év nélkül. - Adonyi - Náredy Ferenc - Nagy Kálmán: Magyar huszárok a II. világháborúban Sárvár, 1990. 10