Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

- írta a Nyírvidék tudósítója. A díszmenetet követően Horthy Miklós kíséretével a vasútállomásra hajtatott, a különvonaton a vármegye és a város szűkebb polgári és katonai előkelőségei tiszteletére díszebédet adott, majd az esti órákban a Túrán visszaindult a fővárosba.

178 A huszárezred számára ezután a békeidők megszokott foglalatosságai következtek. 1942. február 17-én a Nyírvidék arról tudósított, hogy az 1941 augusztusi mihajlovkai harcokban kitűnt vitéz báró Splényi Géza századosnak, dr. Keresziszeghy Sándor tartalékos zászlósnak és Vincze Pál szakaszvezetőnek a német hadvezetés a II. osztályú német vaskeresztet adományozata. Nyíregyháza társadalma az első perctől fogva élénk érdeklődéssel követte háziezredének útját, s minél többet szeretett volna tudni szerepléséről, fegyvertényeiről. Ezt az igényt elégítette ki Vattay Antal vezérőrnagy az 1942. április 23-án a Nyíregyházi Kaszinóban tartott előadásával, mely az 1. lovasdandár oroszországi hadjáratáról szólt. Bevezetőjében a gyorshadtest alakulatait ismertette, majd szólt a lovasdandár menetteljesítményéről, mely 32 menet- és 21 ütközetnapon 2045 kilométert tett meg. Természetesen ennél jóval többet számíthattak a felderítő járőrök, a biztosítók és a jelentőlovasok, akiket minden harctéri jelentés külön is kiemelt, hisz nélkülük a lovasdandár hírrendszere megbénult volna. „...A vezérőrnagy ezután a hadbaszállás parancsának átvételétől kezdve minden nap fontos katonai eseményét megvilágította az ezeréves határ átlépésétől kezdve egészen a feladat végső teljesítéséig. Eladásában a feladat négy időszakát külön-külön ismertette, s minden időszaknak fontos harci eseményeit a szakember alaposságával, a helyzetek pontos térképeinek bemutatásával, az alakulatok elhelyezkedésének, a feladatok megoldásának és az ellenség részéről jövő ellenintézkedések részletes ismertetésével rajzolta meg. Részletesen ismertette azokat az elképzelhetetlenül nagy feladatokat, amelyeket a lehetetlenül rossz, sárral borított utakon kellett végezni. És különös melegséggel szólt a huszárok munkájáról ott, amikor minden gépesített alakulat elakadt, akkor egyedül a huszárló volt az, amelyik meg tudott birkózni az akadályokkal, s biztosítani tudta az elrendelt parancsok végrehajtását..." Előadása közben a lovasdandár parancsnoka felolvasta von Briesen német gyalogsági tábornok elismerő levelét, amelyet akkor kapott meg a lovasdandár, amikor az umanyi harcok során a zsákból kitörő és a német bekerítési terveket válságos helyzetbe hozó szovjet erőket az öntevékenyen közbelépő magyar gyorshadtest megsemmisítette, az umanyi zsákot végleg bezárta s ezzel a nagy győzelmet biztosította. A vezérőrnagy „...dandárának minden katonája iránt érzett elismerés szavával méltatta azt a teljesítményt, amelyet minden egyes ember és minden katonaló végzett régi magyar lovas szellemben, magyaros bravúrral akkor, amikor támadó, vagy védő harcot kellett folytatnia. Közel másfél órás előadását vetített képekkel tette élénkebbé és a nem szakember számára is élvezetessé. Közönsége őszinte elsismeréssel fogadta az előadást, amelyet egyben a katonai és polgári társadalom eggyéforrottságának bizonyságául is tekintünk." - olvashatjuk a Nyírvidék tudósításában.

179 1942. május 3-án, vasárnap délelőtt ismét egy magas kitüntetés átadására sorakozott fel a huszárezred a laktanya riadóterén. Ezen a napon tüntette ki a lovasdandár parancsnoka vitéz Makay István ezredest, ezredparancsnokot a kormányzó által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztjével hadiszalagon kardokkal. 78 Nyírvidék, 1941. nov. 17. 1., ill.: 4-5., A kitüntetésekről: Nyírvidék, 1941. nov. 18. 3. 79 Nyírvidék, 1942. ápr. 24. 2. 95