Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Bogdán Viktor huszár és Bagdi József őrvezető, golyószórós csatárok a felderítő osztag visszavonulásának önfeláldozó fedezése közben eltűntek. Szilvást Mihály éllovas, az oroszok kivégezték Varga Sándor huszár, roham közben hősi halált halt. Katona Miklós huszár az orosz üteg elleni rohamnál hősi halált halt. Szarka huszár, szakács, konyhájának elfogása közben magát halottnak tetette, később sikerült megszöknie. Számtalan még azoknak neve, kik méltatásra érdemesek, de a sokak közül e kis csokor is mutatja, hogy a Hadik huszárok bármilyen kemény ütközetben, test test elleni közelharcban is megálltak helyüket. Ha kellett, mindig készek voltak életüket is a szent, nagy célért feláldozni. A kétnapos harcban mindenki az ősi huszáros, rámenős szellemmel küzdött és soha el nem múló babérokat szerzett, melyek méltók arra, hogy az ezred történetében maradandó helyet foglaljanak el, követendő példát mutatva az utódoknak, későbbi Hadik huszároknak. Az ezred augusztus 17-én a reggeli órákban a harcterületet sűrű járőrökkel átkutatta. Részben az elesett hős bajtársaknak földi hüvelyét, részben pedig a még szétszórt orosz részeket szedték össze, majd bevonultak Mihajlovka és Grejga községekbe, hogy az előző napi nagy meneteket, valamint a kétnapos harc fáradalmait kipihenjék. Ezen harcok során hősi halált halt bajtársak kegyeletteljes eltemetésére az ezredparancsnokság intézkedett, mely szerint minden egyes hősi halottat koporsóba zárva, közös sírkertbe a Mihajlovka északon kivezető úttól keletre temette el az ezred 17 órakor. Ezen bajtársias kötelességteljesítésben a lovasdandár-parancsnokság, a 3. huszárezred, a lovas tüzérosztály tiszti küldöttséggel képviseltette magát, a temetésen az ezred egész tisztikara jelen volt. Az előző napi nagy menetek, valamint a kétnapos harc az ezred lóállományát igen megviselte. Nem is annyira a teljesítmények, mint inkább a rekkenő hőség és a teljes vízhiány. A lovak az utolsó négy napon alig pár órát álltak nyergeletlenül, minek következtében a nyeregtalptörések nagy számban jelentkeztek. Augusztus 18-19-én az ezred pihenőt kapott, mely időt felhasználta a lovak patkolására, szerelvények karbantartására, valamint a kötelékek rendezésére. Kenéz százados hősi halála következtében a megüresedett 4. lovasszázad parancsnokságával Neubauer István tartalékos főhadnagy bízatott meg mint legidősebb tartalékos főhadnagy és mint olyan tartalékos tiszt, aki minden mozgósításon elsőnek vonult be az ezredhez és lelkes, áldozatkész szolgálatteljesítésével és bátor magatartásával mindig kitűnt. Augusztus 17-én az esti órákban érkezett be az ezred gyalogszázada a Bug folyammegfigyelésről, mely feladattal annak idején Muhr Albert százados parancsnoksága alatt visszahagyatott. A pihenők alkalmával megállapítást nyert, hogy az ezrednek 150 lova, főleg nyeregtalptörés következtében, egyelőre harcképtelen, így ezen lovaknak a beteg lovak gyűjtőállomására való leadásáról az ezredparancsnokság intézkedett. Augusztus 20. Szent István napja. Az ezred tisztikara és legénysége a Mihajlovkától északra lévő kiserdőben tábori misén vett részt, hálát adván az Egek 69