Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Az átadott foglyokból ibbi Iby Sándor gyalogszázada a Bug menti harcai alatt 640 fő foglyot ejtett. Az augusztus 10-ére elrendelt menetintézkedést a lovasdandár-parancsnokság hatályon kívül helyezte, illetve az intézkedés 11-ére volt érvényben. Még Kapitanovkán kiadta a lovasdandár-parancsnokság az intézkedést arra vonatkozóan, hogy méltánylást érdemlő esetekben a tartalékos legénység közül főleg a sokgyermekes és legidősebb koroszály bélieket szabadságolásra lehet javaslatba hozni. Az ezred részéről 30-40 főnek a szabadságolása a keletkezett lóveszteségek miatt semmi akadályba nem ütközött. A Bug menti és a kapitanovkai pacifikáló harcok folyamán az alábbi tisztek és legénység tüntette ki magát vitéz és bátor magatartásával: az augusztus 2-i felde­rítő osztag harcaiban: vitéz Kenyeres János 101 hadnagy, szakaszparancsnok, Korso­veczki Márton huszár, taligavezető, Csizmadia Imre 108 karpaszományos tizedes, raj­parancsnok, Csisztu János huszár, karabélyos csatár, Lakatos Lajos huszár, csatlás­vezető, Rublinszki Mihály tartalékos honvéd, páncéltörő ágyú irányzó, Mácsik János honvéd, páncéltörő ágyú kezelő, Miskolczi Gyula honvéd, páncéltörő ágyú kezelő, Nagy Zsigmond őrmester, szakaszparancsnok-helyettes, Fehérvári József patkoló törzsőrmester, patkolómester, nagygalambfalvi Feleki Iván 109 főhadnagy, arcvonal­mögötti tiszt Augusztus 3-án a Bug megfigyelése, biztosítása: nemes ibbi Iby Sándor főhad­nagy, gyalogszázad parancsnoka, augusztus 9-éig, Leövey Jenő továbbszolgáló zászlós, szakaszparancsnok, Szakszón Péter tartalékos szakaszvezető, rajparancs­nok, Pilás Antal tizedes, rajparancsnok. Az augusztus 8-i pacifikáló harcok: Galánffy' György százados, a 4/2. lovasszá­zad parancsnoka, vitéz tiszaújhelyi Újhelyi Kázmér 111 főhadnagy, felderítő különít­Kenyeres János, lófő vitéz dalnoki és homoródalmási (Gyöngyös, 1918. okt. 31. -) hadnagy, 1942. ápr. l-jétől főhadnagy. A Ludovika Akadémia elvégzése után (1939) a 4. huszárezred­hez került és itt szolgált 1944. jan. 1-jéig. 1941-ben a keleti hadszíntéren a 4/3. lovasszázad szakaszparancsnoka. 1944-45-ben a kolozsvári 25. felderítő osztály huszárszázad parancsnoka. Megsebesült 1944. máj. 18-án. 1945. máj. l-jétől 1950. dec. végéig orosz hadifogságban. Csizmadia Imre (1917- Vértes, 1945. III. 27.) karpaszományos tizedes, majd tartalékos zászlós. 1945-ben az I. önálló huszárosztály 2. lovasszázadának szakaszparancsnoka. Hősi halált halt a Vértesben. Feleki Iván, nemes nagygalambfalvi (Budapest, 1915. febr. 5. - elhunyt) főhadnagy, 1943. május l-jétől százados. Ludovikát végzett 1937-ben, majd 1942 júliusáig a 4. huszárezred­nél szolgált. 1941-ben a 4/3. lovasszázad arcvonalmögötti tisztje. 1942. júl-tól 1944. aug-ig a marosvásárhelyi Csaba királyfi gyors hadapródiskola huszárszázadánál szakaszparancsnok. Közben lovagló- és hajtótanárképző iskolát végzett Örkény táborban. 1944 augusztusától 1945. máj. 6-áig a 3. huszárezred 3/1. pótosztályánál századparancsnok. 1945. máj. 6. - okt. 25. között amerikai hadifogságban. Leövey Jenő (Nyíregyháza, 1915. jún. 13. - Nyíregyháza, 1988. nov. 18.) továbbszolgáló zászlós. 1937. okt. 4-én vonult be tényleges szolgálatra a 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után 1942. okt. 1-jéig szolgált a 4/1. lovasszázadnál szakaszparancsnokként. 1943. ápr. l-jén újra behívták. Előbb a 4/1. lovasszázad újonckiképző szakaszparancsnoka, majd beosztott tiszt a pótezrednél, közben alosztályparancsnoki tanfolyam hallgatója Orkénytáborban. 1944 szeptemberétől az 5. fogatolt vonat pótosztály málhásoszlop különítményének parancsnoka Kiskunhalason. Újhelyi Kázmér vitéz tiszaújhelyi (Budapest, 1915. ápr. 24. -) főhadnagy, 1944. jan. l-jétől százados. Ludovika Akadémiát végzett 1938-ban, majd 1942. ápr. 10-éig a 4/2. lovasszázad 1. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom