Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

Ekkor Miklós Béla vezérőrnagy átszervezte, két lépcsőbe osztotta be csapatait. Az első lépcsőbe két-két századból álló, de terepjárókkal jól ellátott, s így mozgékonnyá tett, nehézfegyverekkel megerősített gépkocsizó zászlóaljak kerültek, míg a második lépcsőt a két dandárból kivont századok, a nem terepjáró gépkocsik, a kerékpárosok, a közepes tüzérosztályok

50 alkották. Az így átszervezett hadtest első lépcsője október 16-án folytatta az előnyomulást. Az 1. gépkocsizó dandár október 21-én, háromnapos harc árán elfoglalta Mecsebelovkát. A gyorshadtest másnapi helyzetjelentése egyre kilátástalanabb képet nyújt a további előnyomulásról: „Dacára, hogy minden reményünk jogos volt az izjumi előretörés sikerültére, s így szép eredményekre, a küzdő dandárok ma csak felderítő tevékenységre szorítkozhattak és elmaradt részeiket próbálták felzárkóztatni. Az idő, s a talaj már a terepjáró gépkocsik mozgását is csaknem lehetetlenné tették. A legszükségesebb utánpótlást helyi fogatolt jármüvekkel kísérlem meg szállíttatni. A kerékpáros, a közepes tüzérség és a vonatrészek lemaradva teljesen mozgásképtelenek. Az eső ma is esik. A páncéloshadsereg parancsnoksága délután el is rendelte a mozgások beszüntetését..."

51 A gépkocsizó dandár a már szinte járhatatlanná vált utakon lassan vergődve, a harckocsikat és a terepjáró jármüveket is hátrahagyva október 28-án végül elérte a Donyec folyó kanyarját Velikaja Kamisevka térségében. Két nap múlva felzárkózott hozzá a 2. gépkocsizó dandár is. A gyorshadtest harcértéke a sáros, felázott, iszapos talajon egyre romlott, harcos állományába már csak 3 és fél zászlóalj, 3 könnyű tarackos üteg és 2 légvédelmi gépágyús üteg tartozott, harckocsik és páncélgépkocsik nélkül. A szüntelen esőzés, a teljesen felázott terep végülis arra késztette a német hadvezetést, hogy ne erőltesse a hídfők foglalását a Donyecen. A visszavonuló orosz csapatok ugyanis felrobbantották a hidakat, s a folyó túloldalán tartós és szilárd védelemre rendezkedtek be. A gyorshadtest feladata ebben a helyzetben az volt, hogy Izjumtól északra és délre menjen át védelembe a folyó mentén. A gyorshadtest számára ezzel a szovjetunióbeli hadmüveletek véget értek. Miklós Béla vezérőrnagy, a gyorshadtest parancsnoka 1941. október 27-én a további teendők megbeszélése végett hazarepült Budapestre. Tájékoztatója után a német és a magyar katonai vezetés megállapodása értelmében megkezdődött a csapatok felváltása és hazaszállítása. A felváltás november 6-án, a hazaszállítás pedig november 24-én vette kezdetét. A gyalogmenetben érkezők december első felében, a vasúton szállítottak december végén, január elején kerültek haza.

52 A lovasdandár páncélos zászlóalja is két részletben érkezett haza. A kerekes részek Vinnyicáról indultak és december 18-án érkeztek Nyíregyházára, a páncélos részek pedig Dnyetropetrovszkban várták a vasúti berakodást és csak 1942. február l-jén rakodtak ki a nyíregyházi pályaudvaron.

53 A közepes tüzérség lövegeinek űrmérete 106 és 200 mm között volt. Ez alatt könnyű, fölötte nehéz tüzérségről beszélünk. HL. VKF. I. a. oszt. számnélküli iratok. Napi helyzetjelentések: 1941. okt. 22. Uo. 1941. dec. 21. HL. Kárpát-csoport iratai: Az 1. lovas-páncélos zászlóalj harctudósítása. 25