Nyíregyházi huszárok hadinaplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 35. Nyíregyháza, 1993)

A gyorshadtest a keleti fronton A magyar királyi honvédség 1941. június 27-én kapcsolódott be a Wermacht Szovjetunió elleni hadjáratába. Az eleinte csak jelképesnek induló vállalkozás a későbbiek során komoly hadműveletekbe, véres veszteségekbe torkollott. Az 1941. június 26-iki - máig sem megnyugtatóan tisztázott - Kassa elleni bombatámadás megtorlásaképpen magyar repülök bombázták a határmenti szovjet városokat, s a magyar hadvezetés megkezdte a támadásra kijelölt szárazföldi csapatainak mozgósítását és felvonultatását. Ezen események katonapolitikai előzményei az előző évre nyúlnak vissza. Hitler 1940. december 18-án, amikor kiadta utasítását a Szovjetunió elleni hadműveleteket tartalmazó Barbarossa-terv kidolgozására, Magyarország katonai részvételét nem tartotta szükségesnek. A szovjet határ teljes szélességében történő támadás során ugyan nagy jelentőséget tulajdonított a részben román területekről kiinduló déli csoportosításnak, de ebben a térségben csak Románia katonai segítségét igényelte. Ezen elképzelés ellen már akkor is éles kritikával léptek fel a német tábornokok közül többen. Von Rundstedi vezértábornagy, a német Heeresgruppe Süd (Dél-Hadseregcsoport) parancsnoka már 1941 márciusában magyar fegyveres segítséget kívánt leendő 17. hadserege jobbszárnyának megerősítésére. Kérését azzal indokolta, hogy a magyar területről kiinduló erősebb harccsoport bekapcsolódásával elkerülhető lenne az a túlságosan is frontális támadás, melyet a Pripjaty-mocsarak és a Déli-Kárpátok között csoportosuló három hadseregének kell majd végrehajtani.

1 A 17. német hadsereg hadinaplójának 1941. május 2-iki bejegyzése pedig arra figyelmeztet, hogy a 17. hadsereg támogatásának elmaradása azzal a következménnyel is járhat, hogy a Lemberg környékén elhelyezkedő orosz csapatok bekerítése és megsemmisítése nem fog sikerülni. Ezektől a kritikai megjegyzésektől függetlenül, Hitler, a magyar politikai vezetés eddig is tapasztalt habozására, kétségeire hivatkozva, a korábbi álláspontja mellett tartott ki. Az 1941. június 22-iki német támadás utáni első napok azonban a fentieket igazolták. A Dél-Hadseregcsoport

2 17. hadserege az első napon csak Vollmacht des Gewissen. Herausgegeben von der europäischen Publikation e. V. II. 1965. Frankfurt am Main, Berlin. Heinrich Uhlig: Zwangsläufinge und verschuldete AufmarschKomplikationen 214. 2 1941. június 27-én a Dél-Hadseregcsoport hadrendjébe a 11., 17., 6. hadsereg és az 1. páncélos hadsereg tartozott. A 11. hadsereg parancsnoka, Schobert tábornok alárendeltségébe az LIV., 9