Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
nyék, mert nem tisztítják kellőképpen és nem akarták, hogy a Síp utca is erre a sorsra jusson. Ilyen épületet a városon kívülre kell telepíteni, a széljárással szemben. A városnak nincs vízvezetéke és ez is a telepítés ellen szól. Ha megépül, akkor is állandóan ellenőrizni kell a metszőhelyet. 7 Augusztus 14-én a megye engedélyezte — ez alapján a város kiadta a véghatározatot — az építkezést. De kiegészítették azzal, hogy a lemosóvíznek csömöszölt betonmedencét építsenek, melyet a köztisztasági vállalat ürít ki. A vért kell naponta kiszállítani, a lemosóvízet nem. Ez utóbbi Q naponkénti kiszállítása ugyanis indokolatlan és költségnövelő. Ám a hitközség mégsem kezdte meg az építkezést. 1920. július l-jén a Síp u. 12-ben az ott lévő lakás átalakításának szemléjét végző szakember felfedezte, hogy a metszőhely építési engedélye lejárt és az épület nem épült fel. (A 12. szám alatti épületben a kántor és a metsző lakott. Telkén épült fel a metszőhely.) A Városi Tanács figyelmeztette a hitközséget az engedély lejártára és új kérvény benyújtását kérte. A hitközség válaszolt, miszerint az építkezés a forradalmi események és a román megszállás miatt maradt el. Kérték az engedély meghosszabbítását az eredeti feltételek alapján, annál is inkább, mivel a Holló és a Selyem utcában lévő metszőhelyek megszűntek. A metszőhelyek akkor szűntek meg, ha a metsző elköltözött, de lehetett telepüélsrendezési oka is, esetleg az, hogy a hosszú idejű használattól a talaj már telítődött. A városi mérnök az 1918-as engedély alapján véleményezte és javasolta az engedély kiadását azzal, hogy a víztartály alátámasztására szolgáló vastartó méretezésének terveit is csatolják be pótlólag. Június 15-én a Magánépítkezési Bizottság elutasította a kérvényt, ugyanis a város építkezési szabályrendelete 21. §. értelmében lejárt engedély hatályát vesztette. 1919-ben kellett volna a meghoszszabítást kérni. Ennek ellenére a hitközség minden előírt kötelezettségét teljesítette. Bodor Zsigmond hitközségi elnök benyújtotta az újabb engedélyt és a vastartó méretezését. A víztartály 1,5 m hosszú, 1,2 m magas és 1 m széles, súlya 200 kg. Két „I" tartó hordozza ezt a súlyt, mely vízzel feltöltve 2000 kg-ot tesz ki. A tartók egymástól 80 cm-re lesznek elhe7 ) SzSzBML. V. B. 186. IV: ktítfő, 264/1904. a. sz. 20227/1918. i.sz. 8 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 264/1904. a. sz. 20813/1918. i. sz. 9 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. ktítfő, 264/1904. a. sz. 30164/1920. i. sz. 10 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. ktítfő, 264/1904. a. sz. 15878/1921. i.sz. n ) SzSzBML. V. B. 186. IV. ktítfő, 264/1904. a. sz. 47545/1921. i. sz. 12 ) Lásd 11. jegyzet! 96
