Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
A hitközség a háború utolsó évében már rendelkezett annyi pénzzel, hogy a zsinagóga tervezésére pályázatot hirdetett. Egyszerű, szellős és világos zsinagógát kívántak építtetni 378 férfi és 322 nő számára. A pályázónak be kellett nyújtania a kereszt-és hosszmetszet, a homlokzat, a szentély és minden részlet rajzát (1:100 méretarányban), valamint a költségvetést az anyagról és a munkadíjról. Az első három díjazottat ötezer, háromezer és kettőezer korona jutalomban részesítették. Aki az építkezési vállalkozást elnyerte, nem kaphatta meg a pályadíjat, a jutalmazott tervek pedig a hitközség tulajdonába kerültek. A helyszínrajzot a hitközség irodájában tekinthették meg az érdeklődők. A jeligés pályázatok beadási határideje 1918. december 20-a volt. 1920. szeptember 7-től az Iparos Ifjúság Önképző Egyesületének Kis tér 5. sz. alatti helyiségében rendezettbe ideiglenes imaházat a hitközség a nagy ünnepek idejére.(Az egyesület székházában állandó tevékenység nem volt, különböző alkalmakra bérelni lehetett a helyiségeket). A gondot az elkövetkezendő években ugyanígy oldották meg, míg a Városi Tanács szeptember 15—i ülésén kötelezte a hitközséget az imaház lebontására és újrafalazására, egyúttal megtiltotta további használatát. A döntés a városi mérnök jelentése alapján született, aki megvizsgálta az épület állapotát és megállapította, hogy a ház délnyugati sarka dől, az addigi alátámasztás nem elegendő a stabilizáláshoz. Németi Sándor hitközségi elnök 1923. január 31-én építési engedélyt kért — benyújtotta az építenQ dő zsinagóga terveit. Baumhorn Lipót (Bp. VII.ker. Izsó u. 8.) — a korszak legjelentősebb zsinagóga tervezője és építője — készítette a 24 rajzból álló tervet. (A hitközség ekkor bírálta el az 1918-as pályázatot.) Baumhorn Lipót ekkor már több mint húsz zsinagógát épített fel az országban, köztük az esztergomit, a szegedit, az újvidékit, a brassóit, a ceglédit és a zuglóit (Budapesten). A nyíregyházi ortodox hitközség döntésével a leggazdagabb és a legigényesebb hitközségekhez mérhette magát. Vasbeton szerkezeti elemeket is felhasználtak az építkezésnél. 24064/1918. i.sz., 31907/1918. i.sz., 2319/1918. i.sz., 2577/1919. i.sz., 16544/1919. i.sz., 22730/1919. i.sz., 02306/1919. i.sz., 33199/1919. i.sz., 24609/1919. i.sz., 29789/1919. i.sz., 21187/1920. i.sz., 26379/1920. i.sz., 355/1920. i.sz., 29135/1920. i.sz. 5 ) Nyírvidék, 1918. október 19. 4. p. G ) Nyírvidék, 1920. szeptember 7. 4. p.; Nyírvidék, 1921. szeptember 29. 4. p. 7 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 122/1923. i.sz. 8 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 03384/1923. i.sz. 9 ) Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. dec. 28. — Kisbér, 1932. júl. 8.) Építész. Bécsben végezte a Műegyetemet. Lechner Ödön és Pártos Gyula műhelyében dolgozott hosszabb ideig. Építészeti tanulmányok céljából beutazta Közép-Európát és Itáliát. {Újvári 1929. 96. p.; Magyar életrajzi lexikon Bp. 1967. 150-151. p.) 76
