Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

zugiskolák „melegágyai" a Galíciából bevándorló zsidóknak. Az ortodox hitközség is működtette saját Talmud Tóra iskoláját a Kis téren lévő telke udvarán. (Ott volt a rabbi lakása, az imaház — ezeket a zsinagógaépítés során lebontották 1924-ben.) 1904-ben a városi hatóságok ellenőrzést végeztek az iskolában, mert felmerült a gyanú, hogy zugiskolát tartanak fenn. A vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot. Három osztályban 37 gyerek tanult, a tanárok Klein József és Zoltán József voltak. Az épület állapota azonban nagyon rossz volt, vakolása, meszelése lett volna szükséges, a falak düledeztek. A padok is cserére szorultak. Műszaki és közegészségügyi szemlék követték egymást, többször megtiltották az épület használatát. Ideiglenesen a Körte u. 26. számú házban is működött az iskola (1907), de ez sem felelt meg az előírásoknak, átkerült a Síp utca 5. és 8. sz. alatti lakásba, de itt sem maradhatott tartósan. Végül az imaházban kapták meg a nők által használt termet. A megoldást egy új iskola felépítése jelentette, már 1904-ben ígéretet tett rá a hitközség, de az 1905-ben elkészült mikve sok pénzükbe került, s ez hátráltatta az iskolaépítés ügyét. Az építkezésre 1910-ben került sor. A terveket Fehér Ferenc készítette, ő volt a kivitelező is. A 23,6 m x 9,6 m-es épületben 3 tanterem kapott helyet, alatta pedig pince volt, ahol 1929-ben pászkasütő kemencét létesítettek. Az épület ma is megtalálható, az egykori tantermekben a hitközség irodáját, közösségi termét és imaházát helyezték el. Időnként előfordultak szabálytalanságok a Talmud Tóra iskolában. 1910. január 18-án a tanfelügyelő ellenőrzést tartott az ortodox hitközségnél és a következő megállapításokat tette: tanítási időben (amikor nem lehet Talmud Tórát tartani) hat évesnél fiatalabbakat és a nyolc éves iskolaköteles Wieder Náthánt (a rabbi fia) találta a tanteremben. Magyarázatul azt hozták fel, hogy „véletlenül" voltak ott a gyerekek. Wieder Náthán pedig azért járt oda és nem az iskolába „mert a lába gyenge". A tanfelügyelő az iskolának juttatott állami segély (ez 1904-ben 300 korona volt) megvonását helyezte kilátásba, mert visszatartják a gyerekeket az x

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 218/1910. a. sz. 14078/1903. i.sz., 13346/1904. i.sz., 12774/1903. i. sz., 12274/1904. i.sz., 14078/1904. i.sz., 15159/1904. i.sz. 2

) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő 218/1910. a.sz. 13346/1904. i.sz., 12774/1904. i.sz., 12790/1904. i.sz., 13346/Í904. i.sz., 14363/1904. i.sz., 11471/1906. i.sz., 13421/1906. i.sz., 13003/1906. i.sz., 13535/1906. i.sz., 16462/1906. i.sz., 17354/1906. i.sz., 18159/1906. i.sz.,19092/1906. i.sz., 588/1907. i.sz., 19096/1907. i.sz., 20064/1907. i.sz.,20803/1907. i.sz., 21027/1907. i.sz., 22318/1907. i.sz., 6846/1908. i.sz., 7148/1908. i.sz., 8342/1908. i.sz., 14898/1908. i.sz., 23401/1909. i.sz., 1156/1910. i.sz., 8778/1910. i.sz., 3293/1910. i.sz.; V. B. 186. IV. kútfő, 30/1927. a. sz. 2862/1927. i.sz., 3620/1927. i.sz., 0667/1929. i.sz. 74