Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
ezért gyors intézkedést sürgettek. A város felé eső oldalon 2 katsztrális holdat kértek (az erdő volt akkor) az út felé eső oldalon 160 négyszögölet (ez árok volt) és a Kótaji útig eső részt is igényelték — ez 480 négyszögöl volt. Itt akarták felállítani az új kerítést „díszes kocsibejáróval" és két kapuval. A város gazdasági hivatala úgy ítélte meg, hogy az út felőli részt átengedhetik, mert az városi tulajdon, az erdő területét viszont csak a földművelési miniszter engedélyével lehet csökkenteni. A műszaki tanácsos a kerítés felállítását nem ellenezte, de vízelvezető csatorna építését előírta. 10 1929. június 13-án a város még csak 425 négyszögölet engedett át a hitközségnek, a saját rendelkezésű területéből. Miután minden döntéshozó és felülvizsgáló szerv jóváhagyta, az alispán jogerős döntéssé nyilvánította július 21-én. (Nem érkezett fellebbezés ellene.) A Vármegyei Törvényhatósági Bizottság október 8-án jóváhagyta. 1930. szeptember 26-án arról született döntés a képviselőtestületi gyűlésen, hogy 1 katasztrális hold 1084 négyszögölet eladnak 12000 pengőért, (ez a régi temető) és 1600 négyszögölet pedig 9000 pengőért - ez pedig az új temető. A hitközség 1931. április 18-ára már kifizette a 9000 pengőt. A polgármester utasította a városi mérnököt a terület kimérésére és átadására, május 18—án a telekkönyvi átírás is megtörtént. A Chevra Kadisa december 15-én kérte a várostól, hogy a fennmaradó 12000 pengőt öt éves egyenlő részletekben fizethesse ki, mert gazdasági nehézségeik vannak, természetesen kamatot is felszámolhatnak. Ezenkívül az 1931— es évre esedékes kamat elengedését is kérték. December 18-án úgy módosították a kérvényt, hogy most befizetnek 5000 pengőt (még 1931-ben), de ezért az 1932-es év kamatát engedje el a város. (Az 5000 pengőt még november 12-én befizették.) 14 A képviselőtestület december 18-án és 22-én tartott gyűlésein elengedte a kamatot az 1930. XI. 12-e és 1931. XII. 3l-e közötti időszakra azzal, hogy megengedi a részletfizetést és a mindenkori MNB kamatláb szerinti kamatot kéri majd. A hitközség az előrefizetéssel állandó kamatelengedést remélt, ezért 1933 tavaszán újabb 3000 pengőt fizetett be, pedig eredetileg 1931 és 1935 között évi 2400 pengőt kellett volna fizetnie. Ezért meglepetést keltett, amikor a város ennek ellenére 1932-től kamatot kezdett követelni, még a részletfizetés esedékességét is megváltoztatta a számvevőség XI. 12-ről IX. 12-re, mindezt önkényesen. (Persze ezt módosítaniuk kellett XI. 12-re.) Az eljárást azzal indokolták, hogy a városnak szüksége van a 1U ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 737/1907. a. sz. 16550/1929. i.sz., 20254/1929. i.sz., 21947/1929. i.sz. 11 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 737/2/1907. a. sz. 25645/1929. i.sz., 01606/1929. i.sz., 28199/1929. i.sz., 31751/1929. i.sz., 46606/1929. i.sz. 12 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 737/2/1907. a. sz. 20515/1930. i.sz., 07266/1931. i.sz., 8085/1931. i. sz. 13 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 737/2/1907. a. sz. 21529/1931. i.sz. u ) SzSzBML. V. B. 186. VII. kútfő, 24/1929. a. sz. 08203/1933. i.sz. 15 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 737/2/1907. a. sz. 0259/1932. i.sz., 21529/1931. i.sz. 51
