Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

kért, a vármegye 125000 pengőt ajánlott. Április 6-án megszületett a megállapodás, 125000 pengőért megvették a zsidó kórházat (bár ehhez a belügyminisztérium jóváhagyása és anyagi segítsége kellett). A megye vezetői biztosak voltak a minisztériumi engedély elnyerésében és több irányú intézkedést tettek. 1. Döntöttek abban, hogy a kisvárdai kórházépítkezést nem valósítják meg, ugyanis itt (Nyíregyházán) az Erzsébet és a zsidó kórház egyesítése igen nagy bővítésekre ad lehetőséget. Itt kívánták elhelyezni a szemészeti- és gyermekosztályokat, a felszabaduló épületben a TBC osztályt. (Kisvárdán egy új kórházat akartak építeni, külön TBC szanatóriummal —jogerős határozat rendelkezett erről.) Most csupán egy 100-120 ágyas bővítést helyeztek kilátásba. A pénzt is elvonták onnan. 2. Azonnal megbízta az alispán Várallyay Sándor mérnököt (szóban), hogy a szükséges átalakítások terveit készítse el, még egy emeletet akartak ráépíteni a zsidó kórházra. Felkérte a kórház főorvosát, hogy az új épület berendezéséhez, átalakításához terjessze elő véleményét. El is készítette és ezek szép elképzelések voltak: az épület földszintjére szemészeti rendelőt — kezelőt kívánt elhelyezni. Az első emeletre 10 ágyas gyermekosztályt, fürdőszobákat, sterilizálót, műszertárat és alorvosi lakást tervezett. A második emeleten (ez lett volna a ráépítendő emelet — Várallyay Sándor tervezte) kórtermek lettek volna. A tiszti főorvos az alagsorba, a továbbképzésre beérkező bábáknak (20-30 OH fő) szobákat javasolt kialakítani. 3. A vásárláshoz a pénzt a Kisvárdától qo elvont összeggel, kölcsönnel és állami támogatással kívánták fedezni. 4. Az alispán kérte a polgármestert, hogy a telket ugyanúgy mint a hitközségnek, ajándékozza a vármegyének. Előbb azonban a hitközségnek kellett lemondani róla, ezt április 29-én meg is tették, hozzáfűzve, hogy nem mondtak le egy kisebb zsidó kórház felépítéséről és ehhez ismét kérnek majd területet, de az később lesz. Ezután már a megye és a város közötti szerződést kellett elkészíteni, mely elég nehézkes volt, mert a telekkönyvben nem volt még elkülönítve a terület. Végül 1930 elején 33

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 03649/1928. i.sz., 038770/1928. i.sz., 37308/1928. i.sz. 34

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 17913/1929. i.sz. 35

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 013037/1929. i.sz., 4399/1929. i.sz. 36

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 22561/1929. i. sz., 004349/1929. i.sz. 37

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 1522/1929. i.sz., 4399/1929. i.sz. 38

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 22999/1929. i.sz., 4399/1929. i. sz. 39

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 11793/1929. i.sz., 4970/1929. i. sz. 40

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 17913/1929. i.sz., 16555/1929. i.sz., 18586/1929. i.sz. 111