Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

szállásoltak az épületbe, ezek miatt 10 nappal meghosszabították az évet. Június 17-én megünnepelték az iskola fennállásának 75. évfordulóját. A csapások egymást követték. A nyíregyházi majálisról még ezt írta az iskola igazgatója: „A nyíregyházi majálison soha nem volt rendbontás. A róm.kath., görög kath., evangélikus, református, állami és a zsidó iskola növendékei együtt játszanak, énekelnek, tornáznak...A nyíregyházi majálison" csak „gyermekek vannak...Boldog, megelégedett gyermekek..." (Neumann 1940. 2. p.) 1944-ben rémületesen üres és halott — néma lett az iskola és soha többé nem tanultak itt zsidó gyerekek. 1945 után államosították az iskola épületeit, néhány helyiséget tarthatott meg a hitközség. 1953-ban végleg állami tulajdonba került minden épület és a két iskolaszárnyat egy új épülettel kötötték össze (a zsinagóga volt közöttük, amely kiégett), így az eredeti épületszerkezet csak alapos tanulmányozás után ismerhető fel. Ma iskola és diákotthon kapott helyet az épületcsoportban. 7. kép A status quo hitközség iskolája napjainkban 72