Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

A status quo hitközség iskolája „És amikor tanultok, tanuljatok valamely folyó(víz) mellett, hogy amiként a vizek (a forrásból) messzire folynak, tudásotok is messzire elnyúló legyen" (A Talmud könyvei 1989. 458. p.) Az oktatás és a tanulás intézményei a bibliai időkbe nyúlnak vissza, ám akkor ez egyet jelentett a Tóra, a Talmud és a többi szent szöveg tanulmányozásával, alapfokon a héber olvasással. Színtere az iskola volt, mely nem olyan régen különült el építészetileg a zsinagógától. A 19. században létrejöttek a felekezeti iskolák, így a zsidó felekezet iskolái is, melyekben azonban már a világi tudásanyag dominált. (Zeke 1990. 140-141. p.) A nyíregyházi zsidók már az 1860-as évek elején tervezték iskola felállítását. A város ebben a hitközség segítségére volt, mert 1861-ben alapítványt tett „Az helybeli összes fennálló egyházak és iskolák felsegéllése" iránt, népességüknek megfelelő arányban „hitfelekezeti súrlódások kikerülése végett igazságosan". Az alapítvány összege 147.000 Ft volt, az egyes felekezetek között az alábbi megoszlás alakult ki: evangélikus gimnáziumra: 100.000 Ft római katolikus iskolára: 22.000 Ft görög katolikus iskolára: 12.000 Ft helvét evangélikus (református) iskolára: 10.000 Ft izraelita iskolára: 3.000 Ft 147.000 Ft A kamatokból a hitközség évente 150 Ft-ot kapott két részletben. 1865-ben döntöttek egy 4 osztályos elemi iskola alapításáról és iskolaépület építéséről. (Bernstein 1947. 53-61. p.) 1866-ban a budai helytartóságtól kértek engedélyt megnyitására, de csak 1867-ben, Eötvös József l

) SzSzBML. V. B. 161. 7/116. d. 48/1861. i. sz.; V. B. 161. 110/1. köt. 1861. V. 2-i bj,; V. B. 162. 120/3. köt. 3146/1863. bj.; V. B. 165. 1/154. d. 58/1861. i. sz. 58