Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
si Bizottság többszöri sürgetésére nyújtották be (a hitközség pecsétjének bevonásáthelyezték kilátásba, amennyiben nem készítik el), majd átdolgozásra visszakapták. A módosításokat már 1910-ben végezték el. Március 13-án nem volt határozatképes a közgyűlés, de 20-án már sikeresen megalkották az új alapszabályt, amit a miniszter június 30-án elfogadott. 29 A hitközségen belül különböző egyesületek jöttek létre, melyek a tagok gondjait segítettek megoldani. Az első a Chevra Kadisa 1856-ban alakult meg. Feladata elsősorban a halottak eltemetése, de később a betegek és szegények támogatását is magára vállalta, időnként a kultúrát is segítette. Az ügyeket 1883-tól intézték magyar nyelven, a magyar nyelvű alapszabályt 1889-ben fogadták el, a fordítást Hoffmann Adolf készítette. 1902-ben és 1912-ben megújították az alapszabályt. Ekkor már az öngyilkosság esetével is foglalkozott a Szentegylet. Minden alkalommal bizottság vizsgálta ki az ügyet és ez alapján döntöttek a temetésről. 1930-ban az ortodox hitközség külön Szentegyletet alapított, de érdekes, hogy a status quo Chevra Kadisa elnöke Schwartz Ede maradt, aki az ortodox hitközség elöljárója 23 éven át és a közös Chevra elnöke volt 1921 óta. (Bernstein 1947. 59-60. p.) 1864-ben alakult meg az Izraelita Nőegylet özv. Klár Áronné és dr. Flegmann Miksáné vezetésével, a gyermek- és nővédelmet látta el. (Geduly 1896. 204. p.) 1894-ből ismeretes a tisztújítás, ennek eredményeképpen az elnök, dr. Heumann Ignácné, alelnök Pollatsek Józsefné és Haas Ignácné, a titkár dr. Pollatsek József, a pénztáros pedig Léderer Ignácné lett. 31 A Bikur Chólim 1896-tól működött. Feladata a betegek látogatása, gyógyíttatása, segélyezése, kamatmentes kölcsönök nyújtása a rászorulóknak. APoel Cedek önsegélyező és jótékonysági egyesület volt, fával és élelemmel látta el a szegényeket. (Neumann 1939. 157. p.) A nyíregyházi zsidóság mindemellett, hogy önállóságát mindig megtartotta és belső ügyeinek autonómiáját sohasem adta fel, mindig tanújelét adta hazafiságának, hazaszeretetének, uralkodó iránti hűségének, városához való ragaszkodásának. Rudolf trónörökös halála miatt gyász29 ) SzSzBML. V. B. 186. IV. kútfő, 112/1909. a. sz. 2555/1909. i. sz., 4644/1909. i. sz., 6494/1909. i. sz., 14544/1909. i. sz., 15251/1909. i. sz., 20021/1909. i. sz., 23135/1909. i. sz., 3529/1910. i. sz., 1754/1910. i. sz., 6772/1910. i. sz., 7784/1910. i. sz. ) A Talmud tiltja az öngyilkosságot, az öngyilkosokat nem temették a természetes halállal haltak sorába. (Jólesz 1987. 167. p.) 31 ) Egyenlőség 1894. november 16. 2. p.; Nyírvidék 1894. november 16. 12. p. 43