Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

ünnepi alkalmakkor szerettek volna magyar beszédet hallani. 1881. május 22-én kötelezték a rabbit arra, hogy ünnepeken csak héberül beszéljen és németül ne. Azt is előírták, hogy egy éven belül tanulja meg annyira a nyelvet, hogy leírt szöveget hibátlanul elő tudjon adni, ez azonban jámbor óhaj maradt és sok vitához vezetett a rabbival. (Bernstein 1947. 57. p.) A helyi sajtóban 1882-ben egy hitközségi tag nyílt levélben tudatta a hitközség elnökével, hogy a Purimon német nyelvű beszéd hangzott el a képviselőtestület határozata ellenére. Igen keményen fejezte be a levelet, mert felhívta a fizetett hivatalnokokat az előírások teljesítésére — hivatalvesztés terhe mellett. Az első magyar nyelvű egyházi beszéd 1888. szeptember 2-án volt Baruch Arnold kereskedő lányának Steiner Adolf szolnoki kereskedővel kötött házassága alkalmával. A szolnoki rabbi tartotta. A hitközség is változtatni akart ezen az állapoton és 1899-ben meghívták dr. Kelemen Adolfot, aki január 8-án elfoglalta helyét. Iskolaigazgató-vallástanár volt, alkalmanként magyar nyelvű szónoklatot tartott az istentiszteleten. Alkalmazása viszályok forrása lett, mert egyre több alkalommal beszélt magyarul (esküvőn, temetésen, ünnepen), s ezzel a rabbi hatáskörébe avatkozott. (Bernstein 1947. 58. p.) Eközben valóságos sajtóháború alakult ki, július 16-án Csóri Endre (budapesti r.kat áldozópap) még szép cikkben megvédte a zsidóságot, sőt a cionizmust is.„Mindenütt a jót, az áldásosat terjesztették", ahol letelepedtek ott a befogadók jólétéért dolgoztak „ragaszkodnak a földhöz ahol élnek, megvédik vagyonukkal és életükkel is". Stein Salamon nyírmadai takarékpénztári főkönyvelő melegen üdvözölte a szép szavakat július 23-án. Azonban augusztusban már egy polgár amiatt méltatlankodott, ni hogy a nyíregyházi zsinagógában németül prédikál a rabbi. Ezt szeptemberben éles támadás követte Friedmann rabbi ellen, az ősi nyelvet nem kifogásolták, de „mit keres itt a német szó" és „lássa be, hogy egy teljesen magyar zsidó egyházközség híveinek magyar papra van szükségük". Azt is felvetették, hogy a rabbinak Kelemen Adolf ellen kifogása van, bizonyos vádakkal illeti. A rabbi hivei is megszólaltak és megvédték őt. Válaszukban megkérdezték, hogy a római pap latin szertartását miért nem kritizálják. Másrészt Friedmann rabbi becsületes, az erkölcsre és hazaszeretetre nevel. Megállapították, hogy a nyelvkérdés ürügye alatt olyan személyt akarnak alkalmazni (ti. Kelemen A.), aki eltér az alapsza) Purim: Az Ahásvérus (Artaxerxés) perzsa király által tervezett zsidómészárlás meghiúsításának emlékére tartott ünnep. (Újvári 1929. 727. p.) 19

) Nyírvidék 1882. március 12. 3. p.; Nyírvidék 1888. szeptember 2. melléklet. 20

) Nyírvidék 1899. július 16. 3. p.; július 23. 3. p. 21

) Nyírvidék 1899. augusztus 27. 2 p. 40