Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

különválás engedélyezését, mert Jeschaja Benet meghalt (többé nem is választottak megyei főrabbit) és a kisvárdai rabbi tekintélye volt a legnagyobb a megyében. (Bernstein 1915. 270. p.; Harsányi 1972. 150. p.) Augusztusban megválasztották első rabbijukat Friedmann Károly személyében, aki novemberben foglalta el állását és 1905-ig — haláláig — teljesítette szolgálatát. A rabbi a híres pozsonyi jesiva hallgatója volt és németül prédikált. A hitközség irányvonala „kifejezetten konzervatív volt, a tagoknak mindamellett érzékük és megértésük volt a modern formák iránt". A későbbiekben változás történt mégpedig „a tagok nagy része egész modern irányzatoknak hódolt". (Bernstein 1947. 54. p.) Nyíregyházán is érlelődött a szakadás, mely országosan 1868-ban következett be a zsidóság életében. Az emancipációs törvény (1867:XVII.tc.) megszületése után a magyarországi zsidóság elérkezettnek látta az időt, hogy „felekezeti szervezkedésével a hitközségi vezetést és iskolaügyet beleillessze az államélet kereteibe". Eldöntésre várt, hogy „minő irányzat kezébe kerüljön a hitközségek benső életének fejlesztése". (Venetianer 1986. 286-287. p.) A feladatok megoldása érdekében hívta össze a kormány s annak tagja Eötvös József kultuszminiszter a király nevében az akkor egymástól független, teljesen autonóm hitközségekből álló zsidó felekezet Országos Kongresszusát 1868-ban. A kormány célja az volt, hogy az országos szervezet vagy érdekképviselet nélküli zsidóság számára valamely egységes hierarchikus szervezetet létrehozzon. (Vörös 1989. 33. p.) Két párt alakult ki a zsidóság körében. Az egyik „az emancipáció kedvéért, a magyarságba való teljes beolvadásért készek voltak nagy áldozatokat hozni a hitéletbe." (Venetianer 1986. 275-276. p.) A másik, élén az emancipáció előtt megalakult Hitőr Egylettel (a konzervatív zsidóság szervezete) azt vallotta, hogy „hitéletükhöz való szigorúan hagyományos ragaszkodásuk semmiképpen sem zárja ki azt, hogy kitűnő állampolgárok lehessenek". (Venetianer 1986. 286. p.) A kongresszus feladataként a hitközségek szervezeteinek megállapítását és a kormánnyal érintkező hatóságok megteremtését jelölte meg. Az elfogadott szervezet alapját a hitközség képezte, melynek az istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézményeket kötelessége fenntartani. Kimondták, hogy minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni és minden politikai község területén csak egy izraelita hitközség működhet. Ezek a rendelkezések később megváltoztak (a felekezetnélküliségről hozott törvény, 1895) és a kongresszuson történt szakadás következményeként egy évvel a kongresszus után. (Bányai—Kiss ) Jesiva: A rabbinikus tudományok legmagasabb és legrégibb iskolája. (Révai 1914. 858. p.) 34