Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

mas huza-vona után adta át az új kereskedőnek, ott is majdnem perre került sor. Azokban az épületekben, melyet bérelt, építkezéseket tervezett, így a Nagy vendéglőt szobákkal akarta bővíteni (1854), Sóstón felújításon gondolkodott (1854). A vágóhíd áthelyezését a Bujtosra nem engedélyezték (1855). A Csillag kocsma udvarán helyezte el árukészletét, szállítóeszközeit, mert kibérelte az udvaron lévő magtárat és a „hátulsó alkalmatosságokat", ahol kert, fatároló és istállók is voltak. A Serház udvarán szárazmalmot épített, amivel a malombérlő társaságot haragította magára. Ugyanott törte lábát Major György kéményseprő, aminek oka „a Serházbérlő fukarsággal párosult gondatlansága" volt, ugyanis nem javíttatta meg a teljesen korhadt létrát. Az bizony leszakadt a padlásra igyekvő kéményseprő-mester alatt, aki gyógyítási és fájdalomdíjat követelt a felelőstől. Hasonlóan kártérítést fizetett Agárdi Mihály napszámosnak is, akinek az éppen a birtokán dolgozó cséplőgép leszakította a jobb karját és 108 napos kezelés után távozott a kórházból. 1869-ben vendéglőt akart nyitni a házánál, de ezt nem engedték meg. 1870-ben pedig a hitközösségnek adományozott a Bujtoson fürdőt (mikve^. Ó és Schack Mór kérvényezte a szerdai hetivásár engedélyezését, amit meg is kapott a város. Schack Mór a vásárvámot bérelte (1853-1859), évi díja 3400 Ft volt, 1865-től pedig a szélmalom bérlete volt a birtokában (1160 Ft/év). 1856-ban a bérleti díjat akarta módosítani, de nem engedélyezték. Tehetős ember volt, mert a városnak 600 Ft-ot kölcsönzött 1863-ban. A megyegyűlés 1867-ben elhatározta, hogy Szabolcs megye székhelye Nagykálló helyett Nyíregyháza lesz (az országgyűlés ezt 1876ban törvényesítette). A város már 1867-től kereste a leendő megyeháza felépítésére alkalmas területet. Schack Mór háza pontosan a felajánlandó területen volt (139. sz. a Vendég utcában), s megkezdődött az alkudozás 19

) SzSzBML. V. A 102/a. 92/12. köt. 3462/1843. bj.; V. B. 132. 2/259. d. jegyzőkönyvi fogalmazványok, 1849. VII. 28-i bj., IX. 28-i bj., IX. 29-i bj.; V. B. 141. l/a. köt. 380/1850. bj., 1077/1850. bj., 1108/1850. bj.; V. B. 142. 5/3a. köt. 8/1851. bj., 244/1851. bj.; V. B. 142. 10/5a. köt. 732/1852. bj., 877/1853. bj., 1058/1853. bj., 1070/1853. bj., 1163/1853. bj., 1217/1853. bj., 1234/1853. bj.; V. B. 142. 12/6a. köt. 4/1854. bj., 74/1854. bj., 253/1854. bj., 254/1854. bj., 344/1854. bj., 422/1854. bj., 528/1854. bj., 651/1854. bj., 675/1854. bj.;V. B. 142. 13/7. köt. 323/1850. bj., 326/1850. bj., 335/1850. bj., 347/1850. bj., 358/1850. bj.; V. B. 142. 8/4a. köt. 143/1852. bj., 225/1852. bj., 705/1852. bj.; V. B. 142/b. 15/9. d. 38/1853. i.sz.; V. B. 150. 62/1. d. 42/1854. i.sz. 5/1854. bj., 6/1854. bj., 7/1854. bj., 57/1855. i.sz. 93/1855. bj., 127/1855. bj., 129/1855. bj., 167/1855. bj., 182/1855. bj., 185/1855. bj., 42/1856. i.sz. 12-21/1856. bj., 25/1856. bj., 55/1856. bj., 63/1856. bj., 68/1856. bj., 189/1856. bj., 896/1856. bj., 37/1857. i.sz. 2/1857. bj., 46/1860. i.sz. 53/45/1860. bj., 63/53/1860. bj.; V. B. 161. 110/1. köt. 9/1861. bj., 369/1864. bj.; V. B. 161. 112/2. köt. 319/1864. bj.; V. B. 161. 115/6. köt. 422/1870. bj.; V. B. 162. 120/3. köt. 1660/1863. bj., 2201/1863. bj.; V. B. 162. 121/4. köt. 1898/1864. bj.; V. B. 163. 124/1. köt. 329/1864. bj., 863/1864. bj.; V. B. 163. 125/2. köt. 6321/1869. bj. 24