Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

A zsidó épületek elhelyezkedése a városban Az egyik (első) centrum a Szarvas utca elején (10-12. sz.) található. (Lásd Nyíregyháza térképvázlatát a 47. oldalon!) Ott épült fel az első iskola, az ideiglenes imaház, a rabbi lakása. A hitközség anyagi gyarapodása lehetővé, lélekszáma növekedése pedig szükségessé tette a bővítéseket. A meginduló nagy építkezések során (zsinagóga 1880, iskola 1897, 1909, 1929) ezek a régi földszintes épületek eltűntek. A hitközség kettéválása (1904) után ez a terület a status quo hitközségé lett. Ma már csupán az iskola áll, és az udvaron a volt pedellusi lakás. A telek és az épületek állami tulajdonban vannak. Az ortodox hitközség a Síp utcán alakította ki központját. A telken először imaház, iskola, rabbilakás állott, ezeket lebontva felépítették a részben napjainkban is meglévő épületeket (mikve, iskola, húscsarnok, pászkasütó, vágoda, zsinagóga). Látható, hogy itt több rituális épület volt együtt. Ma a hitközség irodája található a volt iskola egyik termében, s imádkozni is ide járnak a közösség tagjai. A település központja a városháza, a köré rajzolt 400 m-es sugarú kör által határolt területen belül van a két izraelita hitközség centruma. Ugyanezen a körön belül helyezkedik el a Síp utca 12. sz. ház és udvarán a vágoda, a status quo hitközség húscsarnoka, valamint az 1953-ban épült imaház is (12 épület). Egy 600 m sugarú körön belül a Bujtos utcai imaház és a Holló utcai vágoda található. A kórház telepítésekor már elsősorban praktikus egészségügyi és gazdasági szempontokat vettek figyelembe, s ezért a meglévő megyei Erzsébet kórházhoz került közel, ez egy 1200 m-es sugarú körön belül van. Legmesszebb van a temető, egy 1800 m-es sugarú körön belül helyezkedik el. 120