Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

történt. A földszinten nevelői szoba, igazgatói iroda, négy tanterem, altiszti lakás, szenes- és fáskamra helyezkedett el, az emeleten három tanterem, orvosi szoba és két tanteremből átalakított (1924-ben távolították el a válaszfalat) imaház volt — 1944 előtt tanácsterem 2.WC: tégla alapon vályogfal, nádtető. 3.Az emlékmű: 16,8 m széles, 30 m hosszú. A zsinagóga megmaradt alapján álló emlékfal (márványlapokkal befedve, melyekbe az elhurcoltak neveit vésték) és az alapon belül álló két fekete márványoszlop alkotta. A templom eredeti bejáratának egy része megmaradt, azt is beépítették az emlékműbe. 1949. június 26-án állították fel. 13. kép Az elhurcoltak emlékműve eredeti helyén 4. Iskola: (1929-ben épült) 20 m széles, 12 m magas, részben alápincézve. Beton alapon, téglafalazatú, a födémet eternit és műpala fedi. A földszinten két iroda, tanácsterem — mely egy mozgatható üvegezett fallal kettéválasztható, imahely és raktár volt. Az emeleten két tanteremből átalakított tanácsterem és öltöző volt található. 5. Altiszti lakás: 11,5 m hosszú, 5 m széles, 4 m magas. Az alap anyaga ismeretlen, a fal vályog, a tető alatt festett bádog. A lakásban szoba, konyha, kamra volt — részben alápincézve. 6-7. Tanítói lakás: itt volt a Talmud Tóra terem, de az államosítás időpontjában szövetkezeti, berendezett, de nem működő tésztagyár volt. Tégla és vályog a fala, a tető hódfarkú cseréppel fedett. A tésztagyár két helyiséget foglalt el, a tanítói lakásban három szoba, konyha, kamra, fürdőszoba, előszoba és veranda volt 8. Szívó—nyomó fú rótt kút. , Az államosító bizottság rendelkezett a kút közös használatáról, az iskola megmaradt ingóságait átadták a Vasvári Pál Gimnáziumnak. A hitközségnek felajánlották, ha szükséges, akkor kap még helyiséget, a felső folyosón válaszfalat emeltek, hogy ne zavarják a gyerekek a hitkö115